ZELENSZKIJ „SZERETI AZ ÖN SEGGÉT”, ÉS BÁRMIT MEGTENNE TRUMPÉRT.

Sondland ezen kívül első, zárt ajtók mögötti meghallgatásán azt mondta, hogy nem történt zsarolás vagy megvesztegetés az elnök részéről, és arról sem tudott, hogy Bident akarják lejáratni egy esetleges vizsgálattal. Mivel a fentiek alapján az volt valószínűsíthető, hogy a beidézett tisztségviselők közül ő kötődik legszorosabban az elnökhöz, ő volt az első, aki úgy vallott: 

Ez azért fontos részlet, mivel a republikánusok az elmúlt két hónapban végig azt állították, hogy nem történt az elmúlt két hónapban a meghallgatások során elég sokszor hallott quid pro quo. Sondland viszont kimondta, volt quid pro quo, ráadásul szerinte több dolog feltétele volt a vizsgálat megindítása, például egy fehér házi hivatalos látogatásé is. Zelenszkijnek ugyanis sokat jelentett volna politikailag, ha első külföldi hivatalos útja rögtön az amerikai elnökhöz vezetett volna.

Sondland szerint Rudy Giulianitól jött az utasítás, jelezve, hogy az elnök nyilvános közleményt vár, amiben Zelenszkij ígéretet tesz a Bident és fiát érintő korrupciós ügyek feltárására, ellenkező esetben elesik az Egyesült Államok által megígért katonai pénzügyi támogatástól. Sondland azt is elmondta, hogy magától az elnöktől közvetlenül sosem hallotta, hogy Ukrajnának a katonai támogatásért cserébe kellene a Bident érintő ügyben nyomoznia.

A vallomás szerint a valamit valamiért elvéről minden fontos fehér házi szereplő tudott már napokkal a július 25-i telefonhívás előtt, Mick Mulvaney kabinetfőnöktől kezdve, Mike Pompeo külügyminiszteren át, egészen Mike Pence alelnökig. Sondland vallomásából az is kiderült, hogy az elnök utasította őt, Rick Perry energetikai minisztert és Kurt Volkert, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottját, hogy dolgozzanak együtt az akciót vezető Giulianival, annak ellenére, hogy ők nem akartak. 

Ezt erősítette meg tanúvallomásában David Holmes is, aki felidézett egy tárgyalást, melyen Sondland azt mondta:

A szentségit Rudy! Minden egyes alkalommal, amikor Rudy belekeveredik valamibe, mindent elb*sz!

A szintén aznap tanúskodó Fiona Hill, a nemzetbiztonsági bizottság volt Oroszország-szakértője szerint pedig John Bolton, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója egyszer két lábon járó kézigránátként hivatkozott Giulianira, aki „mindenkit fel fog robbantani”. Boltont öt nappal a telefonhívás kiszivárgása után rúgta ki Trump, azt azonban nem tudni, hogy kirúgásában mekkora szerepet játszott az ukrán ügyhöz való hozzáállása. 

Hill ezen kívül bírálta azokat a (republikánus) képviselőket, akik szerint a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozás nem az oroszok részéről történt a demokraták oldalán, hanem az ukránok részéről a demokraták oldalán. Hill szerint ez az orosz titkosszolgálatok által terjesztett narratíva teljesen légből kapott.

A republikánusok szerint hiteltelen a vizsgálat

A republikánusok a Sondland-meghallgatás utáni hetekben kénytelenek voltak egy új stratégiát kidolgozni, miután az EU-s nagykövet lényegében arról beszélt, hogy volt zsarolás. Többek között azt hangsúlyozzák, hogy az egész eljárás a kezdetektől tisztességtelen, a meghallgatásokat vezető demokraták alkalmatlanok, illetve Trump valójában Ukrajnát akarja megtisztítani a korrupciótól azáltal, hogy gyanús ügyeket vizsgáltatna ki.

Bident is megpróbálják minél jobban belekeverni az eljárásba, hogy Trump helyett inkább rajta legyen a hangsúly. Lindsey Graham republikánus szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke például bekérette a külügyminisztériumtól a Biden és Petro Porosenkó előző ukrán elnök között 2016 februárjában és márciusában (tehát Biden alelnöksége alatt) zajlott telefonbeszélgetések leiratát különös hangsúllyal arra, hogy említették-e a Burisma energetikai vállalatot.

Trump a Fox Newsnak adott interjújában hazugsággal vádolt meghallgatott tanúkat, de az is kiderült, hogy kacérkodik a vallomástétel gondolatával. Először Nancy Pelosi egy november 16-i tévéinterjújára reagálva Twitterén jelentette ki, hogy bár semmilyen bűnt nem követett el, „tetszik neki” a tanúskodás „ötlete”, és komolyan meg fogja fontolni, hogy megjelenjen a kongresszus előtt. (Pelosi az ominózus interjúban többek között azt is mondta, hogy Trump súlyosabb dolgokat követett el, mint egykor Richard Nixon.)

Aztán Trump kedvenc reggeli tévéműsorának a Fox & Friends-nek adott egy közel egyórás interjút, melyben azon kívül, hogy a meghallgatáson tanúskodókat, illetve a vezető demokrata politikusokat szapulta, kijelentette, hogy szívesen megjelenne a szenátus előtt folytatandó peren, ha az ellene indított impeachment-eljárás eljut addig a fázisig.

Az eljárás akár fél évig is elhúzódhat

A héten tehát már az igazságügyi bizottság következik. Ha onnan is tovább megy az ügy, akkor elsőként a képviselőházban szavaznak. Ha a képviselők ötven százaléka plusz egy fő megszavazza, hogy az igazságügyi bizottság által meghatározott vádpont(ok)ban az elnököt felelősségre kell vonni, akkor az eljárás a szenátus elé kerül.

Ott a legfelsőbb bíróság főbírójának elnöklésével tárgyalják az elnök elmozdításának lehetőségét. Azt azért fontos megjegyezni, hogy nem egy hagyományos értelemben vett bírósági eljárásról, hanem inkább egy politikai vitáról van szó, tehát az impeachmenthez nincs szükség bíróság előtt is megálló, jogi szempontból kétségbevonhatatlan bizonyítékra. A szenátusban kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elnök elmozdításáról döntsön. Ott 53-47-re a republikánusok vannak többségben.

Az elmúlt hetekben olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a republikánus szenátorok addig húznák az eljárást, hogy az jócskán belelógjon a februártól júniusig tartó demokrata előválasztásba, mivel a három éllovas közül ketten (Elizabeth Warren massachusetsi és Bernie Sanders vermonti szenátor) jelenleg is szenátorok, ami azt jelenti, hogy a kampány legfontosabb időszakát Washingtonban kéne tölteniük.

A jelenleg közel harminc százalékos támogatottságú Joe Bidennek pedig szintén kellemetlen lehet, ha az őt is igencsak érintő téma sokáig a közbeszéd része marad. Mint korábban is írtuk, a republikánusok abban bíznak, hogy a vádemelés elbukik, és a végén visszaüt majd ellenfeleikre, különösen a korrupciós gyanúba kevert exalelnökre, aki nemrég még Trump legpotensebb kihívója volt, de számos kérdés merült fel az esélyeit illetően.

(Borítókép: Egy tüntető tart egy táblát "Dudálj, hogy Trump lemondjon" szöveggel a Capitol Hillnél, Marie Yovanovitch meghallgatása előtt 2019. november 15-én. Fotó: Sarah Silbiger / Reuters)

Forrás: Index