Világ

Részletek

Kategória: Világ

• Az amerikai törvényhozás alsóháza megszavazta a Donald Trump elleni impeachmentet, azaz vád alá helyezte az elnököt.
• Trumpot hatalommal való visszaéléssel vádolják. A vád szerint Trump segélyek visszatartásával zsarolta az ukrán elnököt, hogy az indítson vizsgálatot Joe Biden demokrata párti elnökjelölt-aspiráns fia ellen.
• Emellett az ellene folyó vizsgálat akadályozása miatt is felelősségre akarják vonni az elnököt.
• A vádemelés ellenére a republikánus többségű felsőház nem valószínű, hogy elítéli Trumpot.
• A fő kérdés, hogy hogyan hat majd mindez a 2020-as elnökválasztásra. Felmérések szerint az elnök megítélésének nem igazán ártott az ellene folyó vizsgálat, a jobb és baloldal közti megosztottság megmerevedett az Egyesült Államokban.
• Mindazonáltal egyes kiegyenlítettebb körzetekben mindkét párt politikusainak okozhat kellemetlenségeket a dolog a jövő évi 2020-as választásokon. 
• Az impeachment vélhetően januárban folytatódik, bár az eljárásrend körüli viták miatt homályos, hogy hogyan. 

Megszavazta a Donald Trump elleni impeachment eljárást, és ezzel gyakorlatilag vád alá helyezte az elnököt az amerikai törvényhozás alsóháza helyi idő szerint szerda este. Trump 1789 óta a harmadik amerikai elnök, aki ellen az alsóház vádat emelt, bár a várakozások szerint két elődjéhez (Andrew Johnsonhoz és Bill Clintonhoz) hasonlóan őt sem fogják elmozdítani tisztségéből az impeachment, azaz az alkotmányos felelősségre vonási eljárás eredményeként.

A szavazást hatórás vita előzte meg a képviselőházban, amely során a demokrata párti felszólalók a demokrácia védelméről beszéltek, Nancy Pelosi demokrata házelnök pedig azzal indokolta az eljárást, hogy Trump "veszélyt jelent a nemzet biztonságára és a választások tisztaságára". A republikánusok és a vitát a Twitteren kommentáló Trump viszont "boszorkányüldözésnek", a demokratikusan megválasztott elnökkel szembeni "puccsnak",  "AMERIKA ÉS A REPUBLIKÁNUS PÁRT ELLENI TÁMADÁSNAK" nevezték az eljárást, megkérdőjelezve annak legitimitását.

Nancy Pelosi az amerikai képviselõház demokrata párti elnöke a Kongresszus washingtoni épületében a Capitoliumban 2019. december 18-án.
Fotó: Patrick Semansky / MTI

A vádemelést követően az impeachment-eljárás a törvényhozás felsőházában, a szenátusban folytatódik. A felsőházban azonban az elnök elítéléséhez és hatalomból való elmozdításához kétharmados többség kell. Ehhez képest Trump Republikánus Pártja szűk többségben van a kamarában (a 100-ból 53 hellyel bír), így a szerdai vádemelés ellenére nem valószínű, hogy az eljárás Trump lemondatásával ér majd véget. Ettől függetlenül politikai jelentősége még lehet a dolognak, bár egyelőre nehéz megmondani, hogy ki járt és jár jobban vele.

A vád szerint zsarolt

A magyarra általában alkotmányos felelősségre vonási eljárásként vagy vádeljárásként fordított impeachment a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvényhozás felelősségre vonja az elnököt, ha felmerül a gyanú, hogy "árulást, zsarolást vagy más főbenjáró bűncselekményt" követett el. Az ügy első szakaszában az alsóház kivizsgálja a gyanút, és a bizonyítékok fényében egyszerű többséggel dönt arról, hogy vádat emeljen-e az elnök ellen. A második szakaszban a szenátusnak kétharmaddal kell döntenie arról, hogy az elnök bűnös-e. Ha a szenátus így dönt, az az elnök hatalomtól való megfogsztását eredményezi. (Az ügy és az eljárás részleteit szerdán hosszabban is összefoglaltuk.)

A Trump ellen felhozott és szerdán megszavazott első vádpont alapja, hogy az elnök a nyáron arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata párti exalelnök fia ellen, aki korábban egy ukrán gázipari cég igazgatótanácsának tagja volt. A kérés a két elnök július 25-i telefonbeszélgetésén hangzott el, amelyről értesülve egy hírszerzési tiszt belső panaszt tett, mert úgy ítélte meg, Trump ezzel megsérthette a választási törvényt. Az ügy szeptemberben került napvilágra, a képviselőház igazságügyi bizottsága ekkor kezdett vizsgálódni.

A hatalommal való visszaélés alapja, hogy a vád szerint Trump kérését egy, a kongresszus által Ukrajna számára megszavazott 400 millió dolláros katonai segély visszatartásával nyomatékosította. Ez a vádpontokat megfogalmazó képviselőházi igazságügyi bizottság szerint zsarolásnak minősül. 

A dolog különösen azért érdekes, mert Joe Biden jelenleg versenyben van a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, sőt felmérések szerint az ellenzéki mezőny legnépszerűbb tagja, más szóval Trump potenciális kihívója a 2020-as elnökválasztáson. A demokraták szerint tehát arról van szó, hogy az elnök hatalmával visszaélve zsarolt egy külföldi vezetőt, hogy indítson vizsgálatot fő kihívójának családja ellen, és ezzel avatkozzon be oldalán a jövő évi voksolásba.

Chuck Schumer a demokraták szenátusi frakciójának vezetője mutatja a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végi telefonbeszélgetésének leiratát a sajtó képviselőinek Washingtonban 2019. szeptember 26-án.
Fotó: Jim Lo Scalzo / MTI / EPA

A másik vádpont arra vonatkozik, hogy Trump és a Fehér Ház több jelenlegi kormánytisztviselőnek is megtiltotta, hogy tanúskodjanak a szeptember végén indult vizsgálat során, és számos, az ügy szempontjából fontos dokumentumot sem adtak ki a vizsgálódó képviselőházi bizottságoknak.

Tagadta, majd beleállt

Donald Trump és a Republikánus Párt egyes prominens tagjai a kezdetektől azzal érveltek, hogy a Nancy Pelosi által indított impeachment-vizsgálat “boszorkányüldözés” és “illegális puccs” az elnök ellen, annak semmi alapja nincs. Trump eleinte tagadta, hogy zsarolta volna Zelenszkijt, bár a kérés szerepelt a kettejük júliusi beszélgetésének hivatalos (bár nem teljes) összefoglalójában. Később közölte, hogy ha így is tett, azzal sincs semmi baj. A kérés tényét a republikánusok sem vitatják (Trump úgy fogalmazott a telefon során, az ukrán elnök tegyen egy szívességet), de szerintük nem volt zsarolás, és nincs szó hatalommal való visszaélésről.

Az elnök a szavazás előtti napon hatoldalas, indulatos levelet írt Pelosinak, amiben ismét boszorkányüldözésnek, keresztes hadjáratnak, illegálisnak nevezte az eljárást, a képviselőházi szavazás idején pedig a michigani Battle Creekben tartott kampányrendezvényt, amelyen hívei előtt kérdőjelezte meg az impeachment legitimitását. Ezeket az érveket ismételték a republikánus képviselők a szerdai vita alatt is: a párt és az elnök taktikája a kezdetektől az volt, hogy a konkrét vádak és bizonyítékok kikezdése helyett magát az eljárást kérdőjelezzék meg, és egyoldalú, elfogult, pártos akcióként hivatkozzanak az ügyre.

Azt az ukrán elnök is tagadta, hogy Trump megzsarolta volna, bár az eljárás során tanúskodó külügyi tisztviselők szerint az amerikai elnök valóban a katonai segély megvonásával próbált nyomást gyakorolni Kijevre. A vallomásokból az is kiderült, hogy Trump és egyes hozzá közel álló tisztségviselők a hivatalos diplomáciai csatornákat megkerülve próbálták rávenni a Biden fia elleni nyomozásra az ukrán felet. A képviselőház igazságügyi bizottsága ezen tanúvallomásokra alapozva javasolta a vádemelést.

Ahogy korábban részletesen is írtunk róla, a dolog háttere egy, amerikai sajtóhírek szerint az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani által előkapart összeesküvés-elmélet, amely szerint a 2016-os elnökválasztáson Ukrajna Hillary Clintont, Trump demokrata párti ellenfelét segítette. Ez végső soron Giuliani válasza arra a vádra, miszerint Oroszország Trump győzelmét próbálta segíteni 2016-ban. Az ukrán beavatkozás vádját az amerikai hírszerzés elvetette, az orosz beavatkozás tényét viszont megerősítette (bár azt, az elnök ellenfelei által gyakran hangoztatott vádat nem tartotta megalapozottnak, hogy Trump és kampánya együttműködött az oroszokkal). 

Megosztja a népet

Ettől függetlenül az tény, hogy Joe Biden fia, Hunter Biden 2014 és 2019 között a Buriszma nevű ukrán gázipari cég igazgatótanácsának a tagja volt. Ez a cég Mikola Zlocsevszkij oligarcha tulajdona, aki ellen az utóbbi években több korrupciós vizsgálat is indult. Bár arra vonatkozóan nem ismert bizonyíték, hogy Hunter Biden bármiféle korrupcióban érintett lett volna, ukrajnai szerepvállalásának etikusságával kapcsolatban az amúgy Trumppal nem kifejezetten szimpatizáló New York Times és a Politico is kérdéseket vetett fel.

Az amerikai lapok szerint Hunter Bident azért alkalmazta a cég, hogy rajta és kapcsolatrendszerén keresztül bejárást nyerjen a washingtoni politikai–gazdasági elit köreibe, ami az exalelnökre sem vet jó fényt. Joe Biden mindenesetre hónapok óta kitérő választ ad a fiával kapcsolatos kérdésekre, és az ügy ellenére továbbra is a legnépszerűbb demokrata párti elnökjelölt-aspiráns.

Ugyanakkor felmérések szerint nemcsak Bident nem tudta megtörni az eljárás, Trumpot sem. Bár a vizsgálat megindításakor, szeptember végén még a lakosság 50 százaléka támogatta és 40 százaléka ellenezte Trump felelősségre vonását, mára ez az arány 47,3–46,3-ra szűkült. Az amerikaiak szűk többsége, 54 százaléka megalapozottnak tartja, de hatalmas a szakadék a két párt szavazói között, és a közvélemény álláspontja nem nagyon változott Trumpról az utóbbi hónapokban. Sőt, felmérések szerint a bizonytalan választókat elriasztja az eljárást kísérő negativitás, így a jelek szerint a Demokrata Párt keveset nyert a dologgal. Ezt jelzi, hogy Trump megítélése az utóbbi hetekben javult, bár még mindig felemás: 43 százalék elégedett, 52 százalék elégedetlen a munkájával.

A Donald Trump amerikai elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonást (impeachment) szorgalmazzák tüntetők a törvényhozás washingtoni épületénél, a Capitoliumnál 2019. december 18-án.
Fotó: Jim Lo Scalzo / MTI / EPA

Nancy Pelosi pont ettől tartott, amikor csak nagyon vonakodva volt hajlandó megindítani az impeachmentet. A demokraták egyes hevesebb támogatói már nagyjából beiktatása óta sürgették a politikai normákat minimum felforgató, a vádak szerint a hatalmával rutinszerűen visszaélő, folyamatosan hazudozó, meggondolatlan lépéseket halmozó Donald Trump felelősségre vonását, de a pártvezetés azzal érvelt, hogy politikailag nem érné meg az eleve kudarcra ítélt harc. A 2016-os választásba való orosz beavatkozásról szóló vizsgálat felemás végkimenetele is ezt erősítette, mígnem a szeptemberben napvilágra került újabb vádak fényében Nancy Pelosi végül beadta a derekát. Bár akkortájt valóban úgy tűnt, az új bizonyítékoknak köszönhetően nőtt Donald Trump elmozdításának támogatottsága, novemberre a jobboldali média és pártja felsorakozott Trump mögött, és a közvélemény is elvesztette érdeklődését.

Ahogy a New York Times fogalmazott, az, hogy pártja ilyen határozottan kiállt az elnök mögött, egyértelművé tette, hogy Trump képes volt a saját képére formálni a Republikánus Pártot, miközben az ország két, eltérő hírforrásokból informálódó és eltérő tényeket hangoztató fele között az érdemi vita már-már lehetetlenné vált, a megosztottság ugyanolyan mély, mint 2016-ban volt.

Mi jön most?

Az impeachment szenátusi része a tervek szerint január második hetében indulhat, legalábbis Chuck Schumer, a demokraták felsőházi frakcióvezetője ezt kezdeményezte. Maga a szenátusi per akár hetekig is elnyúlhat, bár a demokraták reményei szerint a februárban induló előválasztásokra véget ér. (A Bill Clinton elleni impeachment szenátusi szakasza több mint egy hónapig tartott.)  

A folyamat végső stádiuma elvben leginkább egy bírósági tárgyaláshoz hasonlít, ahol a vád képviseletével megbízott alsóházi képviselők előadják a vizsgálataik során feltárt bizonyítékokat. Az eljárás során a védelem is megszólalhat, és elvben tanúkat is beidézhetnek. Végül a szenátus tagjai szavaznak róla, hogy az elhangzottak fényében az elnök “bűnös-e”. Ha kétharmaduk igennel szavaz, az az elnök hivatalból való elmozdításával jár.

A demokraták a szenátusban a Trump-kormány több prominens tagját, például John Bolton előző nemzetbiztonsági főtanácsadót és Mick Mulvaney kabinetfőnököt is szeretnék tanúként meghallgatni. Egyes republikánusok ezzel szemben Joe és Hunter Bident akarják beidézni. Olyan értesülések is voltak, hogy maga Trump is szeretne felszólalni a szenátusban, de erről párttársai lebeszélték, és vélhetően a Fehér Ház ügyvédje, Pat Cipollone fogja képviselni az elnököt. 

Ez azonban egyelőre mind feltételes módban értendő. Mivel az alkotmány nem rendelkezik pontosan az eljárás részleteiről, Mitch McConnell, a republikánusok felsőházi frakcióvezetője relatíve szabad kezet kap azok meghatározásában. Sajtóhírek szerint McConnell nem akar esetlegesen terhelő vallomásokat, és minél hamarabb szeretne túlesni az egész impeachmenten.  A frakcióvezető nemrég a Fox News jobbos hírcsatornán arról beszélt, együttműködik a Fehér Házzal, és nincs semmi esély az elnök szenátusi elmozdítására.

Ami biztos, hogy a szenátusi "pert" a legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts fogja levezetni, bár vélhetően különösen nagy szerepe nem lesz a folyamatban.

Lesznek még viták

Az is elképzelhető, hogy a fenti nézeteltérések miatt a szenátusi szakasz megindítása előtt további politikai csörtéknek kell lezajlania. Nancy Pelosi szerdán ugyanis kitérő választ adott arra, hogy mikor "adja át" az ügyet a felsőháznak, és arra panaszkodott, hogy a jelen helyzetben a vád nem számíthat "tisztességes eljárásra" a felsőházban.

A szenátusi szakasz csak akkor indulhat el, ha az alsóház formálisan is kijelöli az impeachment lefolytatásáért felelős képviselőket (ők lesznek az ügyészek a szenátus előtt), majd ezt követően egy határozattal átadja az ügyet a felsőháznak. Sajtóhírek szerint Pelosi csak akkor engedi majd meghozni e két határozatot, ha megfelelő biztosítékokat kap Mitch McConnelltől a felsőházi eljárásrendre (például a tanúk behívására) vonatkozóan.

Donald Trump
Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary

Az eljárás annyiban biztosan fog nehéz pillanatokat okozni a republikánusoknak, hogy néhány, demokraták felé hajló államban 2020-ban újraválasztáséért induló republikánus szenátornak színt kell vallania, és Trump támogatása vélhetően rontani fogja esélyeiket. Másfelől a szintén kiegyenlített politikai viszonyú vagy republikánusok felé hajló körzetekben induló demokraták számára hasonlóan veszélyes az impeachment támogatása, bár a néhány kivétellel mindannyian beálltak a dolog mögé (az egyik kivétel, Jeff Van Drew New Jersey-i képviselő pedig közölte, átáll a Republikánus Pártba).

A vádemelést megszavazó demokraták mindenesetre azzal érveltek, ha elmozdítani nem is sikerül, az impeachment bélyege örökre ráég Trumpra. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ez a dolog megosztó mivolta és Trump népszerűségének (és elutasítottságának) stabil és beiktatása óta keveset változó szintje mellett mennyit fog számítani a jövő novemberi elnökválasztáson.

Forrás: Index