Részletek

Kategória: Világ

Sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely Lex CEU-ként vált ismertté – állapította meg Julianne Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az ügyben az Európai Bizottság perelte be a magyar államot, azt kérve, állapítsák meg a magyar jogszabály uniós joggal való összeférhetetlenségét. A 2017-es magyar törvénymódosításnak az volt a lényege, hogy csak úgy működhet unión kívüli államból származó felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha van erről államközi szerződés. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem tartozott ebbe a kategóriába.

Kokott főtanácsnok álláspontja szerint a származási állammal között nemzetközi szerződés előírása sérti a Magyarország által is aláírt a GATS-egyezményt (General Agreement on Trade in Services, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény), amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötöttek, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Ebben a szerződésben Magyarország teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára. Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban fenntartást jelentsen be a nemzeti elbánás tekintetében, ezért a felsőoktatási törvényben megfogalmazott új előírás nem igazolható. Sőt, ez sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Ugyanez a körülmény sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet is.

A főtanácsnok véleménye nem köti az eljáró bírói tanácsot, de az esetek túlnyomó többségében az ítélet és a főtanácsnoki álláspont részben vagy egészben megegyezik.
Reagált a CEU Juliane Kokott ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott, olvasható az egyetem közleményében. Az MTI szerint azt is írják, hogy várják a bíróság végső döntését, amely ősszel születhet meg. Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnoki érvelést, akkor Magyarországnak vissza kell hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.

A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését – áll a közleményben, de hangsúlyozzák: „a CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából”.

(Borítókép: A Közép-európai Egyetem épületének bejárata feletti felirat az V. kerületi Nádor utcában. Fotó: Faludi Imre / MTI)

Forrás: Index