szerda, április 08, 2020
728x90 EU Imagery

Az éves emberi jogi jelentés szerint vannak jelentős problémák az országban.

Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta éves emberi jogi jelentését, amelyben az emberi jogok helyzetét elemzi a világ országaiban. A jelentést az amerikai külügyminisztérium washingtoni munkatársai és az Egyesült Államok külföldi nagykövetségei együttesen állították össze Robert Destro államtitkár-helyettes irányításával, majd Mike Pompeo külügyminiszter mutatta azt be. A tárcavezető hangsúlyozta: az idei jelentésben is "fellebben a fátyol azokról a sötét helyekről, ahol az emberi jogokat megsértik". Külön megemlítette Kínát, Venezuelát, Iránt és Kubát.

Magyarországról szólva a jelentés már a kormányzó Fidesz-KDNP kétharmada kapcsán megjegyzi: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint "az alapvető jogokat és szabadságot összességében tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt". Idézte a jelentés az EBESZ megjegyzését, miszerint "a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától".

Aztán megállapítják azt is, hogy jelentős emberi jogi problémák jellemzik Magyarországot. Így, mint sorolják,

  • megfigyelhető politikai megfélemlítés;
  • jogi megszorítások értek civil szervezeteket - köztük a büntetőjogi és pénzügyi büntetésekkel sújtott, migrációval kapcsolatos tevékenységet végző nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat) -;
  • jelentések szerint az államhatalommal korrupt módon visszaélve juttattak kiváltságokat egyes gazdasági szereplőknek;
  • megörtént eseményekről beszámoló újságírókat is felelősségre lehet vonni rágalmazásért; és
  • az emberkereskedelem is jelen van Magyarországon.

A jelentés leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások, sem politikai foglyok, a kormány nem tüntet el embereket. Bár - jegyezte meg a dokumentum - a hivatalos statisztikák és NGO-k szerint a börtönök túlzsúfoltak és gyakran szegényes a higiéniai környezetük. A börtönökben ugyancsak jelen van az erőszak és az előítéletesség, a hatóságok részéről is. Viszont legalább jól működik az óvadéki rendszer és 

"a bíróságok általában függetlenek".

1266720

Fotó: Népszava

A jelentés megemlíti, hogy európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a fékek és ellensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. Ezzel kapcsolatban felidézik a közigazgatási bíróságok azóta elvetett tervét, Handó Tünde ügyét az OBT-vel, illetve

az amerikai külügy idézte Kövér László házelnök tavaly április 24-én a parlamentben elmondott beszédét, mi szerint "a bírák nem lehetnek függetlenek az államtól", a politikusokhoz hasonlóan kell oldalt választaniuk.
A szólásszabadságról - beleértve a sajtószabadságot -, a jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is, formális megszorítások csak a gyűlöletbeszédre vonatkoznak. Ugyanakkor nem mulasztják el megemlíteni, hogy elemzések szerint
a magyar sajtó 80-90 százaléka is a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA) markában lehet.
Ráadásul a kormányzati hirdetések elosztásával is beavatkozik a médiapiacba az Orbán-kormány, még ha a nyomásgyakorláson túl nyílt cenzúra nem is figyelhető meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig a kormány céljaihoz asszisztál, olvasható a jelentésben.
 
1266721

Fotó: Népszava

 
A jelentés az MTA és a CEU vegzálását sem mulasztja el megemlíteni. De kitért arra is, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát. Felidézte azt az esetet, amelyet ezek a szervezetek jeleztek: 2018 őszén a magyar-szerb határon a kerítés szerbiai oldalára tolták vissza a menedékkérőket. Megjegyzik, a magyar rendőrök ezt olyan menekültekkel is megtehetik, akik még csak nem is Szerbia felől léptek az országba, valamint kiemelik, hogy a "biztonságos harmadik országról" szóló kormányzati fikció miatt gyakorlatilag bárki menedékkérelmét elutasíthatják a magyar hatóságok. Az amerikai külügy által figyelembe vett szervezetek jelentései szerint továbbá
a tranzitzónában nem bánnak emberségesen a menedékkérőkkel.
Az antiszemitizmusról írva a jelentés a Tett és Védelem nevű szervezet adataira hivatkozik. Ezek szerint 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletbűncselekmény történt, ezek közül 19 gyűlöletbeszéd, 10 vandalizmus és 3 fizikai támadás volt. Megemlíti a dokumentum, hogy aggasztó például a Mi Hazánk mozgalom menete Horthy Miklós kormányzó Budapestre történt bevonulásának évfordulóján. A jelentés egyébként sikerként értékelte az Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezését. De az előítéletekről szólva az antiszemita történések mellett megemlítenek számos roma-ellenes, illetve az LMBTQ emberek elleni incidenst, melyekben megesik, hogy a kormánypárt is partner.
 
1266722

Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

 
Borítókép: Robert Destro Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
 
Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all