Világ
Halálosabbá teszi a légszennyezés a koronavírust
- Részletek
- Kategória: Érdekes
Azt tudjuk, hogy a vírusok terjedésének kedvez a légszennyezés, és azt is, hogy súlyosabbak a tünetek azoknál, akik különösen szennyezett területeken élnek.
Nincs ez másképp a COVID-19-cel sem. Arról azonban még a mai napig tudományos vita folyik, hogy vajon képesek-e utazni, majd fertőzni a koronavírusok a szálló por részecskéin. Nemrég jelent meg az első tudományos kutatás, ami egyértelműen összefüggésbe hozta a légszennyezettség mértékét a koronavírus-fertőzések súlyosságával. A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy ha a fűtésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó rendkívül apró, egészségkárosító részecskék (PM2,5) koncentrációja egy köbméterben tartósan csak egy mikrogrammal is magasabb volt, az 15 százalékkal megdobta a COVID-19 halálozási rátáját (a WHO ajánlása szerint a PM2,5 napi átlagos koncentrációja köbméterenként legfeljebb 25 mikrogramm lehet).
A kutatók az Egyesült Államok szinte teljes területéről gyűjtöttek légszennyezettségi adatokat 2000 és 2016 között, és megállapították, hogy a levegőminőség tényleg alapvető tényező lehet a fertőzés súlyosságában. New Yorkban például április 4-éig (a kutatás ekkor zajlott) összesen 248 ember életét lehetett volna megmenteni egyszerűen azzal, ha a megelőző időszakban csak az említett köbméterenkénti egy mikrogrammal csökkentik a légszennyezést a városban. Szakértők már korábban is pedzegették, hogy a légszennyezettség súlyosbíthatja a járványt – de mit is jelent ez pontosan?
Gyullad a tüdő, gyengül a szív
A légszennyezés komoly terhet ró az egészségre, világszerte évente több mint 4 millió ember idő előtti haláláért felelős, a PM2,5 csak Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálozását okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint tíz évet veszítenek az életükből. Ha valaki hosszú távon érintett, annál légzőszervi, szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegségek jelentkezhetnek, ezek pedig súlyosbítják az új koronavírus-fertőzés lefolyását. Ugyanakkor a rövid ideig tartó magas légszennyezettség is jelentősen meg szokta növelni a különböző megbetegedések számát. 1952-ben például az öt napig tartó hírhedt londoni szmog során 150 ezer embert vittek kórházba, és több mint négyezren haltak meg.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Utaznak a vírusrészecskék a szennyeződéseken?
A légszennyezettség ezen hatása és a járvánnyal való összefüggése tiszta sor – csakhogy lehet másik oka is annak, hogy a rossz levegőminőség segíti a COVID-19 terjedését, ez pedig az, hogy a vírus megtapadhat a szálló por részecskéin, így nagyobb távolságot tehet meg, és hatékonyabban fertőzhet.
Fotó: Money SHARMA / AFP
A téma akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a Bolognai és a Bari Egyetem kutatói tanulmányukban feltételezték, hogy a levegőben található szennyezőrészecskék vihetik messzebbre a koronavírust. Az Olasz Környezetegészségügyi Társaság korábbi kutatásokra utalt, amelyek bizonyították: az influenza és a kanyaró is képes potyautasként tovább jutni a levegőben a szálló poron megtapadva, annak ellenére, hogy alapvetően nem levegőben terjedő vírusok. A kutatók szerint a Pó-völgyben a megbetegedések összecsengenek a légszennyezettség változásával.
A kutatás viszont még nem ellenőrzött szakértők által, nem jelent meg egy tudományos szaklapban sem, sok kutató pedig elmarasztalta, mondván, egyáltalán nem bizonyított a légszennyezés és a vírus messzebbre jutása közötti kapcsolat. A Nature-ben megjelent összefoglaló cikk szerint évekbe telhet, mire ezzel kapcsolatban meggyőző bizonyítékokat tudnak összegyűjteni a kutatók. Alapvető félreértésre adhat okot, hogy mit nevezünk levegőben terjedő (airborne) vírusnak: a WHO meghatározása szerint az 5 mikrométernél kisebb átmérőjű, vírusokat terjesztő aeroszolokat, amelyek tovább a levegőben maradnak, mint a cseppfertőzéssel terjedő vírusok, és messzebbre is el tudnak jutni. Ez azonban nem takarja azt az esetet, ha egy-egy nagyobb részecskén megtapad a vírus, és úgy jut el kicsit messzebbre, mint egyébként tenné.
A Nature több kutatást is említ a témában: az egyiket a koronavírus-járvány epicentrumában, a kínai Vuhanban végezték, kórházak körül, bevásárlóközpontoknál begyűjtött levegőmintákat vizsgáltak meg, és mindenhol találtak SARS-CoV-2 RNS-eket – ez azonban még nem bizonyítja, hogy fertőzőképes vírusok is jelen vannak. Egy szingapúri kutatás ugyanezt vizsgálta, de nem talált perdöntő bizonyítékot, egy nebraskai kutatásban pedig azonosítottak ugyan vírusokat, de fertőzőképteleneket. Egy másik amerikai kutatásban azonban laboratóriumi körülmények között sikerült kimutatni, hogy a kórokozó fennmarad az aeroszol-részecskékben, és mintegy három órán keresztül fertőzőképes is marad. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a kutatás sem független szakértők által jóváhagyott, tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmány.
Míg a bolygón máshol a világjárvány következtében egyre javul a levegő minősége, hiszen a repülőközlekedés szinte teljesen leállt, a kijárási korlátozások miatt kevesebbet közlekednek az emberek, bezártak a gyárak, visszaesett az erőművek termelése, addig egész Európában, és különösen térségünkben – Lengyelországtól Bulgáriáig – ennek pont az ellenkezője tapasztalható: nemhogy csökkent volna, még nőtt is a légszennyezés.
Itthon a hulladékégetés a legnagyobb baj
Fotó: Syed Mahamudur Rahman / NurPhoto via AFP
Forrás: 24.hu