Az Európa Tanács országai közül Magyarország vette a leginkább semmibe az országgyűlési képviselők munkáját érintő korrupciós ajánlásokat – derült ki a GRECO-csoport szerdán nyilvánosságra hozott évértékelő jelentéséből. A dokumentumból az is kiderül: Magyarország a bírói és az ügyészi munkát átszövő korrupció elleni fellépést összesítő statisztikákban is sereghajtók közé tartozik Európában.

Magyarországgal szemben 2017 óta folyik az eljárás amiatt, mert nem teljesíti a GRECO ajánlásait. Továbbra is várunk arra, hogy meglegyen erre a politikai akarat  

– nyilatkozta  Marin Mrčela, a GRECO-csoport elnöke a 2019-es jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A korrupcióellenes koalíció vezetője ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány és a GRECO kapcsolata az utóbbi egy évben javult.

Egy magas szintű országlátogatás során ígéretet kaptunk arra, hogy a kormány teljesíteni fogja az ajánlásokat. Most várjuk az eredményeket

– válaszolta  Mrčela  az EUrologus kérdésére.

Az EU-tól független, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet Korrupció Elleni Államok Csoportjának – angol rövidítéssel GRECO – friss jelentése szerint

Ez a statisztika pontosan megegyezik a tavaly augusztusban nyilvánosságra hozott legutolsó országjelentéssel, mivel a 2019-es, Magyarországra vonatkozó értékelést idén tavasszal nem sikerült elfogadni a koronavírus-járvány miatt.

Magyarország az elmúlt években összesen 7 ajánlást kapott a GRECO-csoporttól arra vonatkozóan, hogyan lehetne a parlamenti képviselők munkáját átláthatóbbá és korrupciómentessé tenni. Ebből a kormány 6-ot egyáltalán nem fogadott meg, ami 85,7 százalékos meg nem felelési arányt jelent.

Az igazságszolgáltatást átszövő korrupció elleni fellépésben jobb a helyzet. A bírók munkájára vonatkozó 6 ajánlásból 3-at fogadott meg a kormány, 3-at pedig nem. Az ügyészeket érintő 5 ajánlásból pedig 1-et teljes mértékben és 3-t részben teljesített a kormány, és csak 1-et hagyott teljesen figyelmen kívül.

Az előző három évben ugyanis ezt a jelentés bemutatásának idején megtiltotta, amiről Mrčela az Euronews hírcsatornának korábban azt nyilatkozta: egyetlen másik országgal fordult elő hasonló, Fehéroroszországgal.

Marin Mrčela, a GRECO-csoport elnöke
Fotó: Council of Europe

Tavaly augusztusban végül mégis jóvá hagyták az országjelentések publikálását. Akkor derült ki, hogy a 2015-ben megfogalmazott 18 ajánlásból Magyarország mindössze ötöt ültetett át a gyakorlatba.

A GRECO 49 tagállama – 48 európai ország és az USA – gyakorlatilag egymást értékeli, így az elfogultság gyanúja fel sem merülhet. A tagállamok szakértőiből kialakított értékelő csoportok többek között országlátogatások nyomán alakítják ki álláspontjukat a vizsgált ország korrupcióellenes intézkedéseiről.

Ezt aztán a GRECO plenáris ülése vitatja meg, majd dönt az elkészült jelentésről, amely ajánlásokat is tartalmazhat a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatainak fejlesztése érdekében. A tagállam a megadott határidő szerint jelentést tesz az ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseiről (erre épül a fentebb ismertetett teljesítési statisztika). Majd az ajánlás végrehajtását a GRECO elfogadja, illetve, ha a végrehajtás nem megfelelő, részben vagy egészben elutasítja.

Az eredmények alapján készített jelentés ennek megfelelően nem benyomásokra vagy véleményekre, hanem tényekre és statisztikákra alapszik – hangsúlyozta a szervezet elnöke többször is.

Magyarországon kívül 14 ország ültetett át kiemelkedően kevés tanácsot a gyakorlatba, amiért a GRECO eljárást indított ellenük: Ausztria, Csehország, Dánia, Észak-Macedónia, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Monaco, Örményország, Lengyelország, Portugália, Románia és Törökország. 

Októberben egyébként a magyar kormány is támogatta, hogy az Európai Unió is teljes jogú tagként csatlakozzon a GRECO-csoporthoz. Ha a csatlakozási folyamatot befejezik, az uniós jogállamisági jelentésekben is figyelembe vehetik majd a GRECO jelentéseit.

Forrás: Index