szombat, augusztus 15, 2020
728x90 EU Imagery

Bár Moszkván kívül még tombol a járvány, Vlagyimir Putyint ezt nem akadályozta meg abban, hogy népszavazással erősítse meg akaratát. Így akár 36 évig is tarthat a Putyin-korszak Oroszországban. Az eredmény felől nem lehetett kétsége senkinek.

Egy hetük volt arra az orosz választóknak, hogy részt vegyenek azon a népszavazáson, amelyben az 1993-as alaptörvény átfogó módosításáról döntöttek, egyebek mellett arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök 2024 után akár újabb két ciklusra a pozíciójában maradhat – egészen 2036-ig.

A jogosultak 65 százaléka voksolt, és a szerda este közölt részeredmény alapján csaknem háromnegyedük támogatta az alkotmánymódosítást, amelyet a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták.

Putyin 1999 óta van hatalmon, 2000 óta egyciklusnyi megszakítással elnökként. Mivel a szabály az volt, hogy két egymást követő ciklus után nem maradhat valaki elnök, Putyin 2008-tól négy évig miniszterelnök volt, addig az államfői pozíciót bizalmasa, Dmitrij Medvegyev vette át. Aztán 2012-ben Putyin újra elnök lett, a mandátuma pedig immáron négy helyett már hat évre szól. Elnökségének így újabb két ciklus után, 2024-ben lenne vége.

Csakhogy most az alkotmánymódosító népszavazás eredményeként mindenki nulláról indul, vagyis bár az új alaptörvény szerint egy ember nemcsak egyhuzamban, de egyébként sem lehet két ciklusnál többször elnök, ez Putyinra még nem vonatkozik. A változtatás alapján a jelenleg 67 éves államfőt újraválaszthatják 2024-ben és akár 2030-ban is. Hogy elindul-e, egyelőre hivatalosan nem közölte, de a szavaiból arra lehet következtetni, hogy igen.

Mindez azért is érdekes, mert Putyin az év elején látszólag az elnöki hatalom korlátozásán és a parlament megerősítésén fáradozott, vagyis úgy tűnhetett, hogy inkább az informális befolyás megőrzésére játszik, miközben el akarja kerülni, hogy egy hozzá hasonlóan erős elnök kövesse őt. De mivel az a alkotmánymódosítást felvető beszédét követően azonnal lemondott a kormány a régi harcostárssal, Medvegyevvel az élen, sejthető volt, hogy a képlet nem ilyen egyszerű.

Összesen 206 módosításról döntött a népszavazás, Putyin hatalmát nem csak időben tágították ki, a jogkörei is megszaporodtak: a törvényhozás felsőháza helyett az elnök nevezheti a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság tagjait, valamint a legfőbb ügyészt, és el is mozdíthatja őket, csak úgy, mint a kormányfőt.

Emellett az alkotmánymódosítás:

  • a központi hatalmat erősíti a regionális és helyi hatóságok kárára,
  • beépíti az alaptörvénybe a melegházasság tilalmát,
  • az ortodox egyháznak tett gesztusként Oroszország „Istenbe vetett hitét” is megerősíti,
  • valamint gazdasági változásokat is rögzít, ideértve a minimálbért és az állami nyugdíjnak az inflációhoz igazítását.

110 millió ember járulhatott az urnák elé egy héten át, ugyanis a járványhelyzet miatt – hogy ne alakuljon ki egyetlen szavazókörnél se tumultus – kitolták a népszavazás időpontját. Ez a hivatalos indok, a kevésbé hivatalos az, hogy minél több szavazó vegyen részt a voksoláson, ami még nagyobb legitimációt jelent Putyinnak hatalma kibővítéséhez. A lehető legnagyobb részvétel érdekében július 1-jét munkaszüneti napnak is nyilvánították.

000 1uf0h1 800x485

Fotó: Alexey DRUZHININ / SPUTNIK / AFP

A referendumot eredetileg áprilisban tartották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elcsúsztatták. Nem mintha most sokkal jobb lenne Oroszországban a helyzet, ugyanakkor a hivatalos álláspont szerint már túljutottak a nehezén.

Kétségkívül, általában teljesíteni tudjuk azt a feladatot, amit kitűztünk magunk elé: megvédeni az orosz állampolgárokat ettől a fertőzéstől

– nyilatkozta Putyin egy június 21-én adott interjúban, miközben Oroszországban majdnem 650 ezren fertőződtek meg, igaz, az elhunytak száma a a hivatalos adatok szerint nem érte el a tízezret, azaz elmarad a belgiumitól.

A helyzet vidéken

Azonban a New York Times és a Washington Post is olyan vidéki területekről ír, ahol egyáltalán nem rózsás a helyzet. Mint sok más országokban, Oroszországban is először a főváros volt a gócpont, és Moszkvából terjedt a vidéki területekre a koronavírus. A moszkvai számok mostanra zuhannak, miközben Irkutszkban folyamatosan nő a fertőzöttek száma, a Mongóliával határos Tuva Köztársaság pedig jelenleg a járvány által leginkább sújtott orosz terület, ha lakosságarányosan nézzük a fertőzöttek számát. Az észak-kaukázusi Karacsáj- és Cserkeszföld sincs sokkal jobb helyzetben. Amikor Putyin bejelentette, hogy legyőzték a járványt, éppen akkor ért a csúcsra a koronavírus például a Bajkálon túli határterületen.

A számok emelkednek. Nincs szó a görbe laposodásáról. Hogyan beszélhetnénk stabilizációról, a korlátozások feloldásáról?

– nyilatkozta Viktoria Adonyeva, a Moszkvától 350 kilométerre délre elterülő orlovi régió vezető fertőzőbeteg-szakértője kevesebb mint két hete, elmondva, hogy a kórházában és Orjol város más kórházaiban nincsen több szabad ágy. Hasonlóan nyilatkozott egy szibériai, irkutszki nővér is, aki elmondta, hogy náluk már 160 kilométerre arrébb kell szállítani a betegeket.
 
033 6253048 5ed39dce0ec70 800x519

Fotó: Tatyana Makeyeva / Sputnik /AFP

Ráadásul a vidéki intézmények szegényebbek is, rosszabbul felszereltek, alacsonyabb szintű az egészségügyi ellátás. Néhány helyen tönkrementek a lélegeztetőgépek, hiányoznak hozzá alkatrészek, hibásan működnek, néhány esetben ki is gyulladtak. Előfordult, hogy az egészségügyisek fel sem vették a munkát, mert nem volt elegendő védőfelszerelés.

Ha a növekedés folytatódik, nem lesz, aki kezelje az embereket. Az orvosok most még gyógyítanak, de ha ők is betegek lesznek, nem tudnak majd másokat ápolni

– mondta még a június 18-án közölt interjúban Adonyeva az orvoshiányról, ami egyébként nem új keletű probléma – az egészségügyi rendszer 2012-es központosítása óta 9,3 százalékkal kevesebb egészségügyi dolgozó van Oroszországban –, de ahogy a szakértő is figyelmeztetett, számos kórházi alkalmazott is elkapta a koronavírust.

Alla Szamojlova, az Oroszország Szövetségi Egészségügyi Felügyeleti Szolgálatának szakértője árulta el, hogy 489 orosz egészségügyi dolgozó halt meg a koronavírus miatt, ami 6 százaléka az ország koronavírusos áldozatainak. A hatóság később ezt cáfolta, azt állítva, hogy ezek „nem hivatalos” adatok. Az ügyészség kihallgatta Adonyevát, de azt nem árulták el, hogy miért. Az orlovi régió kormányzója szerint félreértelmezték a szakértő szavait, és ő is megpróbált a nyomás hatására visszatáncolni, ami nem véletlen, ugyanis álhírterjesztés miatt akár hat év börtönre is ítélhetik. Az elmúlt időszakban több tucat orvosnak, újságírónak, egészségügyi szervezetek hivatalnokainak kellett ezzel a váddal szembesülnie.

Pedig május közepén még Moszkva polgármestere is azt mondta, hogy sokkal több áldozat lehet, és más szakértők is így vélekedtek. Sokak szerint Oroszországban a halál okaként gyakran mást írnak a halotti bizonyítványokba, koronavírusos áldozatoknál például tüdőgyulladást, de olyanról is hallani, hogy hiába kérik, számos tüdőgyulladással kezelt beteget nem tesztelnek le koronavírusra.

Eközben az állami médiában viszont folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokkal szemben az oroszoknak sikerült legyőzniük a vírust, és hogy a szavazók biztonsága érdekében egyszer használatos tollak és kesztyűk várnak mindenkit a szavazókörökben.

Mire ez a nagy sietség?

Nem értem, hogy miért van egyáltalán szükség a szavazásra. Minden döntést meghoztak már

– mondta a New York Timesnak Olga N. Noszenko, az irkutszki kommunisták helyettes szóvivője egy még hétfőn megjelent cikkben, utalva arra, hogy az orosz parlament alsó- és felsőháza is megszavazta már az alaptörvény-módosítást, vagyis a népszavazás formalitás.

Hogy a többség a módosítás megszavazása mellett teszi le a voksát, egy percig nem volt kétséges, hiszen Putyin pártja, az Egységes Oroszország uralja az ország régióinak jelentős többségét, ahogy a parlament mindkét házában is többségben vannak. De ennek a forgatókönyvnek a bekövetkeztét jelezte előre az az abszurd tény is, hogy

a könyvesboltokban már kapni lehet a módosított szövegű alaptörvényt.

Arról nem is beszélve, hogy nem kell a putyini adminisztráció a kívánt eredmény eléréséhez a manipulációtól, pár plusz szavazólap kitöltésétől sem riadnak vissza – emlékeztetett Sergey Radchenko, a Cardiff Egyetem professzora. Az esetleges  szabálytalanságok előfordulását pedig elősegítheti az egy hétre kitolt szavazási lehetőség, de az internetes voksolás is.

Hogy akkor miért kellett még a koronavírus-járvány közben letudni a megerősítő népszavazást? Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi években Putyin népszerűsége megcsappant a gazdasági nehézségek, a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint a mostani járványkezelés hiányosságai miatt. Februárban még 69 százalékos volt az elfogadottsága, most már csak 59 százalékos. Ráadásul a pandémia gazdasági hatásai még csak ezután fognak érződni igazán, vagyis az elnök attól is tarthat, hogy a népszerűsége tovább csökkenhet.

Mindezt még tetézi, hogy „elkerülhetetlenül” újra nőni fog az esetszám – legalábbis ezt jósolta a már említett interjúban Adonyeva. Ennek egyik oka, hogy sok régió lemásolja azt, amit Moszkva vezetése csinál. Ott most enyhítenek a javuló adatokra hivatkozva, de több vidéki régió is ezt teszi, az ottani rossz adatok ellenére. Az emberek most újra edzőterembe, étterembe, fodrászhoz járnak, csoportosan gyűlnek össze, ami akár újabb löketet is adhat a vírusnak. Sok helyen tömegrendezvényekkel ünnepelték meg a fasizmus leverésének 75. évfordulóját, a győzelem napját.

000 1u05wk 800x521

Fotó: Ramil Sitdikov / Host photo agency / AFP

Nem mindenhol. Irkutszk kormányzója, Igor Kobzev például elutasította a parádét, mert az túl rizikós lett volna ebben a helyzetben. A népszavazásról azonban nem volt módjában dönteni, ahogy kormányzótársainak sem, ezzel kapcsolatosan mindössze annyi mozgásterük volt, hogy változatos intézkedésekkel igyekezzenek megjelenésre biztatni a választókat. Tombola, élelmiszer-utalvány, bohócműsor, ingyen torta – ezek mind előfordultak.

Kobzev ráadásul a szavazás második napján július 12-ig meg is hosszabbította a korlátozó intézkedéseket, vagyis továbbra is tilos tömegrendezvényeket tartani, így például tüntetéseket is. A népszavazást – hiába mozgat meg tömegeket – megtarthatták. De nemcsak Kobzevéknél nem lehetett tiltakozni, máshol sem, amikor pedig online petíciók keretében kezdték el gyűjteni az aláírásokat az alkotmánymódosítás ellenzői, azt a bíróságok betiltották.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all