Részletek

Kategória: Világ

Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta. EUrologus: Az ön jelentése, amit múlt héten nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament, egy új jogállamisági mechanizmusról szól. Miért van erre szükség? És hogyan illeszkedik ez a meglévő és a tervezett mechanizmusok közé?

Michal Šimečka: Ezt az Európai Parlament már régóta szorgalmazza, s ezt az Európai Uniónak újra meg kell erősítenie, amikor a jogállamiság védelméről van szó a tagállamaiban. Ez annak az értékválságnak köszönhető, amiben jelenleg is vagyunk, valamint annak, hogy ez a mechanizmus hiányzik. Az Európai Unió alapvetően figyelemmel kíséri a gazdasági reformot, az adósságot, a hiányokat és mindenféle szabályozás betartását. De amikor a kulcsértékekről van szó, amelyek az EU-t összetartják, abszolút semmit nem tesznek, semmilyen felügyeletet vagy semmilyen eszközt nem alkalmaznak, kivéve azokat, amelyek a Parlamenttől érkeznek. Már négy évvel ezelőtt szorgalmaztuk ezt és az Európai Bizottság végül ebben az évben elkészítette az erre vonatkozó tervét, ami egy lépés a helyes irányba. Viszont közel sem elég, mivel a bizottsági anyagban nincs szó a demokráciáról és az alapvető jogokról, amelyek szintén az alapvető európai értékek részét képezik, de ezt nem vizsgálták.

EUrologus: A magyar kormány szerint a jogállamiság egy nem definiált fogalom, ezért annak, amit ön mond, nincs értelme. Sőt, azt is mondják, hogy ez egy zsarolás.

M. Š.: Az Európai Bíróság számos ítéletében meghatározza ennek a pontos fogalmát, de szerintem itt másról van szó. Ez csak egy módszer arra, hogy a magyar kormány megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy milyen kritikákat fogalmaznak meg velük kapcsolatban. Semmilyen formában nem zsarolás, mert a jelentésből is kitűnik, hogy a mechanizmus alkalmazása minden tagállam számára kötelező és egyenlő bánásmódban részesíti őket. És őszintén szólva, amikor azt hallom, hogy mindez egy nagy összeesküvés a magyar kormánnyal szemben, mert konzervatív, mert nemzeti, mert másként áll a migrációhoz, akkor azt kell mondjam, hogy ezeknek egyszerűen semmi köze ehhez a mechanizmushoz. A probléma az, hogy a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta. Ez az egyetlen probléma.

EUrologus: Mit gondol, mi lesz a jelentése sorsa? A tagállamok támogatása nélkül nincs sok esélye.

M. Š.: Most annak kellene történnie, hogy az Európai Bizottság, amely elvileg támogatja ezt a javaslatot és az Európai Tanácsnak meg kellene kezdenie az intézményközi tárgyalásokat az Európai Parlamenttel arról, hogyan lehetne megerősíteni az ellenőrzést. Remélem, hogy a parlament hamarosan összehívja ezt a megbeszélést. És figyelembe veszik azt is, hogy mennyire fontos téma ez, mert a tagállamok és a polgárok kezdik érzékelni a valóságot. Bízom benne, hogy a felügyeleti mechanizmus erősebb lesz. Azt hiszem, sokan rájöttek már, hogy mindenképpen erősebben, hatékonyabban kell reagálnunk. Mert ha hagyjuk, hogy az autoriter politika egyre nagyobb terepet kapjon Európában, akkor tényleg az lesz a vég.

Nemcsak az értékek megsértése miatt, hanem azért is, mert aláássa az EU gyakorlati működését és az egységes belső piacot. Ha vannak olyan tagállamaink, amelyek nem tartják tiszteletben az Európai Bíróság ítéletét, akkor vannak olyan bírók más tagállamokban, akik nem bíznak abban, hogy az igazságszolgáltatás mindenhol függetlenül működik. És ha ezt hagyjuk tovább menni ezen az úton, akkor az összes közös politika összeomlik.

M. Š.: Ez egy tipikus erőszakos kampány ellene. Tudom, hogy Anna egy hazafi, aki kiáll a demokratikus Magyarországért. De ez nem csak Magyarországon van így, például Lengyelországban azok a bírák, akik kiállnak a lengyel igazságszolgáltatás hagyományai, függetlensége mellett, szintén hazaárulónak vannak bélyegezve. De nem lehet valakit annak tartani csak azért, mert nem ért egyet a kormánnyal, együttműködik az európai partnereivel és küzd a demokráciáért és az emberi jogokért.

EUrologus: Megtörténhet ugyanez Szlovákiában? Önnek ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie szlovákiai liberális politikusként, mint egy magyarországinak?

M. Š.: Természetesen, van egy fasiszta pártunk a parlamentben. És ők gyakran vádolnak azzal, hogy áruló vagyok. Ez ugyanaz. Szerencsére a szlovák kormány támogatja a jogállamiságot és nem akar azon országok közé kerülni, akik ellen eljárás folyik. Az új kormányzat erőteljes korrupcióellenes üzenettel került hatalomra. Nem hiszem, hogy a demokráciát fenyegetnék. Tehát van Szlovákiában egy fasiszta párt, amely ugyanolyan propagandát folytat, mint amit az előbb ön is említett. Az a nyilvánvaló különbség, hogy Szlovákiában egy politikai párt, míg Magyarországon maga a kormány a szervezője ezeknek a propagandáknak, ezeknek a támadásoknak.

A Šimečka-jelentés

A jelentés célja, hogy a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács megállapodást kössön arról, hogy egy egységes és hatékony jogállamisági mechanizmust működtessen az EU. Ez nem csak a költségvetési ügyekkel kapcsolatban, az EU pénzügyi érdekeinek védelmében működne, hanem általános érvénnyel, az Európai Unió Alapszerződésének 2. cikkében lefektetett alapelvek megsértése esetén. A szankciós rendszer elsősorban pénzügyi büntetéseket jelent, vagyis az uniós források felfüggesztését, megvonását, csökkentését, de tartalmazza kötelezettségszegési eljárásokat is. A gyakorlatban ez a most javasolt mechanizmus az Európai Bizottság által kezdeményezett éves jogállamisági jelentések helyébe lépne. Az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el az előterjesztést. A Fidesz képviselői nem támogatták a javaslatot, mert szerintük ez politikai zsarolás.

Forrás: HVG