csütörtök, január 28, 2021
728x90 EU Imagery

Sokéves huzavona után befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína. Ez az EU és Kína közti eddigi legátfogóbb gazdasági megállapodás, amelytől Párizsban és Berlinben azt remélik, megkönnyíti majd az európai cégek dolgát a gyorsan növekvő kínai piacon. Mindazonáltal a paktum emberi jogi aktivistáknak, számos európai politikusnak és az új amerikai kormánynak sem tetszik.

Közel hétéves kötélhúzás után, a megállapodásra kijelölt határidő előtt pár órával az Európai Unió és Kína vezetői december 30-án egy videókonferencián bejelentették, hogy befektetési egyezményt kötnek egymással.

A paktumról kiszivárgott értesülések és az Európai Bizottság szűkszavú ismertetője szerint az csökkenti majd a Kínába irányuló uniós befektetések előtti jogi és adminisztrációs akadályokat, és ezzel jobb versenyhelyzetbe juttatja az európai cégeket az ázsiai ország piacán. Az Európai Bizottság és az egyezmény megkötését szorgalmazó Németország szerint ennek köszönhetően az uniós cégek a jövőben nagyobbat szakíthatnak majd a növekvő kínai piacon.

A szkeptikusabb hangok szerint ugyanakkor a megállapodás relatíve kevés engedményt jelent az Európai Unió évtizedes panaszait illetően, emiatt nem sok értelme volt lepaktálni egy megbízhatatlan, és a piacnyitás helyett az utóbbi időben pont az önellátást hangoztató, szigorúan saját nyereségét növelő kereskedelmi politikát folytató Kínával.

A paktum életbe lépéséig mindazonáltal meg kell még győzni a kínai emberi jogi helyzetre a tagállami kormányoknál érzékenyebb európai parlamenti képviselőket is, és vélhetően Joe Biden következő amerikai elnöknek is lesz pár keresetlen szava a lépéssel szemben.

Egyszerűbb, szigorúbb

Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, de a nemzetközi befeketéseket tekintve nincs egy ligában Amerikával. Az unióba irányuló kínai befektetések a nemzetközi befektetések teljes értékének néhány százalékát teszik ki, az EU teljes harmadik országbeli befektetéseinek pedig kevesebb mint 2,5 százaléka megy Kínába; az Egyesült Államok esetében ez az arány mindkét irányban 35 százalék körül mozog.

A kritikák szerint ennek az egyik fő oka, hogy a kínai piac jóval zártabb, mint az amerikai. A 2014-ben indult befektetési tárgyalásokat is nagyrészt a nagyobb piacnyitás és a mostani, relatíve gyenge és rendezetlen szabályrendszer egységesítése motiválta.

Jelenleg az uniós tagállamok és Kína között 25 darab, kétoldalú befektetési egyezmény van érvényben (Írországnak nincs megállapodása, Belgium és Luxemburg egy paktum hatálya alá esik), amelyeknek a brüsszeli Bruegel gazdasági intézet értékelése szerint három hátrányuk van:

  • pusztán a realizált befektetések védelméről szólnak, és nem érintik az európai befektetőkkel szembeni kínai jogi és adminisztratív akadályok lebontását;
  • ugyanígy nem érintenek egyes, az uniós gazdaságok számára fontos elemeket, mint például a kínai állami vállalatok versenyhelyzetének szabályozása, a kínai vállalatoknak nyújtott állami támogatások átláthatósága, stb.;
  • továbbá a megállapodások pontos tartalma országonként eltér.

A tárgyalások mindazonáltal nem mentek egyszerűen. Az Európai Unió a paktum keretében jelentős piacnyitást és a jelenleginél sokkal jobb elbírálást követelt az uniós cégeknek, míg Kína saját vállalatai védelmében csak rendkívül mérsékelten akarta beengedni az európai konkurenciát. Bár a tavalyi EU-Kína csúcson a felek 2020 végéig szabtak határidőt a megállapodás tető alá hozására, még az utóbbi hetekben is többször úgy tűnt, hogy nem lesz semmi a dologból, mígnem hirtelen bejelentették, hogy mégis sikerült kompromisszumra jutni.

Állítják, nem lopnak technológiát

Az első információk szerint a megállapodás értelmében az európai uniós cégek beléphetnének a mai napig meglehetősen zárt kínai pénzügyi szolgáltatási szektor egyes részeibe, a magánegészségügybe, a felhőszolgáltatási, hirdetési- és az ingatlanpiacra, az építőiparba és egyes szállítmányozási szolgáltatások piacára.

Emellett a paktum egyes feldolgozóipari szektorokban véget vetne annak a rendszernek, amely szerint külföldi cégek csak helyi partnerekkel alapított vegyesvállalatokban tevékenykedhetnek Kínában, és biztosítékokat adna a kényszerű technológiatranszferekkel szemben is. Más szóval az európai vállalatok az ígéret szerint nagyobb biztonságban tudhatnák szellemi tulajdonukat, amelyet a bizottsági közlemény szerint egy új vitarendezési mechanizmus is szavatol.

Kína közzétenné azt is, hogy mekkora támogatást ad hazai cégeinek egyes (de nem az összes) stratégiai szektorokban. Ugyanakkor az egyezmény az állami támogatás esetében sem ír elő szankciókat Peking felé, dacára annak, hogy ez a gyakorlat az EU-ban elvben tiltott. Kínában a stratégiai szektorok állami támogatása a gazdaságpolitika egyik alapeleme, ezért nem is lett volna reális ilyen követeléseket állítani.

Sok szegmens azonban zárva marad, például a legtöbb internetes szolgáltatás továbbra sem engedélyezett, a felhőszolgáltatásban 50 százalék lesz az uniós tulajdon korlátja, és a légi szolgáltatási piacra is csak nagyon korlátozott mértékben engedik be az európaiakat. Az iparban is maradnak szigorú szabályok, például robbanómotoros autókat gyártó üzemet nem lehet létesíteni, csak elektromosautó-gyárat, és a meglévő gyárak bővítése is csak a kínai kormány engedélyével lehetséges.

Könnyebb lesz bejutni

A megkötések ellenére a megállapodás abból a szempontból az EU-nak kedvez, hogy az uniós piac jóval nyitottabb a harmadik országbeli befektetők előtt, mint a kínai, így az európai cégek rövid távon többet profitálhatnak a szabályváltozásokból.

Az EU-nak régi kritikája Kínával szemben, hogy különösen a kínai szolgáltatási piac erősen zárt, ezért az európai cégek egy jelentős része nem tud hasznot húzni a kínai gazdaság növekedéséből. Szintén régi probléma, hogy a nyugati cégek szerint a kínaiak szemrebbenés nélkül lopják a nyugati technológiát és egyéb szellemi tulajdont, és a gyanús esetekkel szemben nem nagyon tudnak jogi úton elégtételt venni. (A további vitákat, például az állami cégek és stratégiai szektorok állami támogatásáról szólót nem rendezi a paktum.)

1609335862 temp ddbahj 20201230 1440 0 90 cr

A Kína Új Selyemút projektjének részeként megépült Mukra kikötő Németországban 2020 augusztusában
Fotó: Stephan Schulz/ picture alliance / Getty Images

„Sokkal jobb piaci hozzáférést és erősebb befektetésvédelmet kapunk. A piaci hozzáférésen évek óta dolgoztunk, és a kínaiak nagy lépést tettek felénk” – mondta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő a Reutersnek. Korábban más források is arról számoltak be, hogy sokéves huzavona után a kínai fél piaci hozzáférést illetően tett engedményei élesztették fel a tárgyalásokat decemberben.

Ez azt is jelzi, hogy a hosszú ideig akadozó tárgyalások lezárását az utóbbi időben Peking erősen forszírozta. Ennek egyik oka, hogy a kínai befektetők dolga is nehezebbé vált: a Huawei kínai telekomcéggel szembeni amerikai fellépés, valamint a kínai befektetők nyugati stratégiai szektorokba való belépésének amerikai és európai szigorítása miatt Kína szeretné erősebben védeni cégei nyugati befektetéseit.

Egy tágabb értelmezési keret, amely gyakran előkerült a kínaiak közelmúltbeli kompromisszumkészségét illetően, hogy Peking az Európai Unió kínai gazdasági függőségének erősítésével szeretné elvenni a Kínával szembeni esetleges jövőbeli amerikai-európai együttműködés élét. Azaz ajánlanak egy relatíve előnyös kompromisszumot az uniónak, hogy az EU-s országok ennek határása kevésbé legyenek hajlandók beállni az Egyesült Államok Kína-szivató külgazdaság-politikája mögé.

Joe Biden nem fog örülni

Emiatt a paktum megkötése erős jelzés az Egyesült Államok felé is. Joe Biden demokrata párti megválasztott elnök azt hangoztatta az utóbbi hónapokban, hogy szakít Donald Trump leköszönő elnök stratégiájával, aki Kínával és Európával szemben is konfrontatív álláspontot képviselt nemzetközi gazdasági ügyekben.

Biden és stájba azt mondta, a hasonló értékrendű és gazdasági érdekrendszerű nyugati fejlett országokkal együttműködve akarnak fellépni Kínával szemben, hogy közösen kényszerítsék ki a Washingtonban és Brüsszelben is tisztességtelennek tartott kínai gazdaságpolitikai intézkedések megváltoztatását.

Jake Sullivan, Joe Biden leendő nemzetbiztonsági tanácsadója például azt mondta az EU-Kína megállapodásról, hogy a január 20-a után felálló Biden-kormány „üdvözölné, ha hamar konzultálni tudnánk európai partnereinkkel a kínai gazdaságpolitikával szembeni közös aggodalmainkról”.

Ezzel szemben az EU mostani lépése az első elemzői értékelések szerint azt jelzi, hogy Európa előbbre tartja saját gazdasági érdekeit, mint az utóbbi években megingott amerikai szövetséget. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a német ipar kínai kitettsége miatt Angela Merkel német kancellár évek óta a politikai feszültségek minimalizálásán, és a gazdasági kapcsolatok védelmén munkálkodik, és most is ő nyomta át a paktumot a célvonalon.

1609335731 temp oadhin 20201230 1440 0 90 cr

Angela Merkel sajtótájékoztatót tart az EU vezetői és Kína között tartott online csúcstalálkozó után 2020. szeptember 14-én
Fotó: Sean Gallup / Getty Images

De olyan kommentárok is voltak, amelyek szerint Emmanuel Macron francia elnöknek sem sok kedve volt az amerikaiakra várni. Macron a klasszikus francia hatalmi politikai beidegződéseket képviselve (Biden hatalomra jutásától függetlenül is) az EU „stratégiai szuverenitása” mellett kampányol, azaz azt akarja elérni, hogy Európa (lehetőleg francia vezetéssel) a saját útját járja a nemzetközi politikai és gazdasági porondon.

Érdekvédelem vagy kapituláció

Sajtóértesülések szerint egyedül a hű amerikai szövetséges Lengyelország forszírozta, hogy várják meg Joe Biden hivatalba lépését a tárgyalások lezárása előtt, de végül ők is feladták ezen álláspontjukat.

Az EU 2019-ben egy jelentésében „gazdasági versenytársként” és „rendszerszintű riválisként” jellemezte Kínát, és újabban egyes német ipari cégek is keményebb fellépésért lobbiznak Kínával szemben. Ugyanakkor mint a Politico cikke levezette, Berlin még ebben a helyzetben is kitart barátkozós álláspontja mellett. A mostani befektetési szerződést a német fővárosban úgy értékelik, mint az európai gazdasági érdekek hatékony védelmét – ahogy a Kínával szemben folyamatosan keménykedő Donald Trump is hajlandó volt megállapodni Pekinggel, ha éppen úgy kívánta a gazdasági érdek. (Egyes bizottsági források szerint pont azért van szükség az uniós egyezményre, mert Trump az év elején jobb feltételeket alkudott ki az amerikai cégeknek.)

Ezzel sokan nem értenek egyet. Európai Kína-szakértők egy szkeptikus csoportja decemberi véleménycikkében azt írta, hogy a megállapodás alig jelent előrelépést a piaci hozzáférés tekintetében, és messze nem hoz egyenlő feltételeket az európai cégek számára.

Szerintük a paktum jelképes győzelem Kína számára, amely korábban már számos vállalását megszegte, és az utóbbi években pont hogy nem növelte piaca nyitottságát, hanem merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, és az ipari-technológiai önellátás irányába terelte cégeit. Európa pedig azzal, hogy belemegy egy nem különösebben előnyös megállapodásba, jelentősen veszít jövőbeli tárgyalási pozíciójából a fennálló vitás kérdések rendezését illetően.

A kínai-európai gazdasági kapcsolatokat elemző berlini MERICS intézet egy munkatársa azt mondta, a mostani kínai vállalásokat érdemes a tágabb kínai gazdaságpolitikai fejlemények kontextusában értékelni. Peking arra kötelezi a hazai vállalatait, hogy ellátási láncaik és kutatás-fejlesztésük minél nagyobb részét hozzák haza Kínába, és azok a külföldi cégek, amelyek nem követik az ukázt, veszélybe sodorhatják hosszú távú kínai kilátásaikat.

Emberi jogok?

A paktum másik, az európai politikát is megosztó vetülete az emberi jogokat és a munkajogot érinti. Az utóbbi időben számos bizonyíték került napvilágra arról, hogy Hszincsiangban a „terrorizmusellenes intézkedések” jelszava alatt kényszermunkára fogják az ottani muszlim vallású ujgur lakosságot. Bár a kínai emberi jogi helyzet évtizedek óta nem gátja a biznisznek, egyes jelek szerint az megnehezítheti a paktum eladását Európában.

A kérdés elsősorban az Európai Bizottságánál és a tagállami kormányoknál jellemzően érzékenyebb Európai Parlamentben okozhat vitákat, amelynek szintén meg kell szavaznia az egyezményt, hogy az életbe léphessen. A South China Morning Post szerint a Bizottság kedden a megállapodás előnyeit fényező feljegyzést küldött az EP tagjainak, amelyben azt írták, ez a legambíciózusabb paktum, amelybe Kína valaha belement, bár azt is elismerték, hogy a kétoldalú kapcsolatok összetettsége miatt az messze nem jelent megoldást minden nézeteltérésre.

Brüsszel szerint a pekingi kormány megígérte, hogy „folyamatos és kitartó lépéseket tesz” a kényszermunka tilalmáról és felszámolásáról szóló két nemzetközi egyezmény ratifikációja érdekében. Ez az európai tárgyalók szerint megfelelő biztosíték, az egyezménytervezet meglehetősen lazára sikerült nyelvezete viszont nem győzte meg a Parlament Kína-szkeptikus hangadóit.

A német zöldpárti Reinhard Bütikofert és a szociáldemokrata Raphaël Glucksmannt se, akik a kényszermunka elleni védelmek gyengesége miatt keltek ki, és azzal vádolták a Bizottságot, hogy külgazdaság-politikáját a német nagyvállalati lobbi irányítja.

A ratifikációs folyamat pedig még akkor is hosszúnak ígérkezik, ha végül sikerül meggyőzni az Európai Parlament többségét. A most bejelentett megállapodás egyelőre csak egy politikai alku, amelyet még ezután kell majd jogi szöveggé formálni. Ez önmagában hónapokba telhet, emiatt, valamint a ratifikáció potenciális kihívásai fényében a nyugat-európai sajtóban nyilatkozó szakértők szerint nem valószínű, hogy az egyezmény 2021 vége előtt életbe léphet.

Borító: Hszi Csin-ping kínai elnök , Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, Emmanuel Macron a Francia Köztársaság elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látható egy brüsszeli képernyőn az EU és Kína online tartott csúcstalálkozóján 2020. december 30-án – Fotó: Johanna Geron / Pool / Reuters

Forrás: Telex

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all