szombat, szeptember 18, 2021

Az első látványos külpolitikai vita bontakozott ki London és Brüsszel között azóta, hogy letelt az Európai Unióból való kilépést követő, a korábbi status quót megőrző átmeneti év. A nézeteltérés az EU helyi követének státuszáról szól, az Egyesült Királyság ugyanis megtagadta a többi nagykövetnek járó jogokat a 27 tagállamot képviselő portugál misszióvezetőtől, mondván ő nem egy nemzetállam hanem egy nemzetközi szervezet megbízottja.

A brit külügyminisztérium álláspontja szerint az uniós kirendeltségnek illetve annak dolgozóinak nem járnak a bécsi egyezményben rögzített kedvezmények és mentességek, például a bűnügyi eljárásokra és adózásra vonatkozó immunitás. Ebben a szellemben a nagykövetnek, Joao Vale de Almeidának - aki egyébként már 2020. február 1-je óta betölti tisztségét - nem lett volna joga arra a pazar ceremóniára sem, ami a megbízólevél ünnepélyes átadásával jár az uralkodónak. A BBC beszámolója kiemeli, hogy a brit döntés éles ellentétben áll a világ 142 más országának gyakorlatával, ahol az Európai Unió képviselettel rendelkezik és ahol diplomatái ugyanazt a státuszt élvezik, mint más nagykövetségek dolgozói.

Az EU hevesen tiltakozik a brit lépés ellen: Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Dominic Raab brit külügyminiszterhez intézett levelében "komoly fenntartásainak" adott hangot, kiemelve, hogy az új rendszer sem a kétoldalú viszonyt, sem az EU különleges státuszát nem tükrözi. Brüsszel többek közt azzal érvel, hogy az unió nem hasonlítható más szervezetekhez, mint például a NATO, mert saját pénzneme és igazságszolgáltatása is van. Az EU-t az is aggasztja, hogy a brit döntés precedenst teremthet más, az unióhoz ellenségesen viszonyuló országok számára, támadási felületet biztosítva diplomatáik ellen, megkönnyítve akár kiutasításukat is. A brit külügyminisztérium folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem kívánta kommentálni az új rendszert, ami várhatóan az EU külügyminisztereinek hétfői találkozóján is napirendre kerül majd.

Az EU-tól eltávolodó londoni vezetés úgy tűnik, hogy abban bízik, hogy az új washingtoni kormányzattal újra szorossá fűzhetik hagyományosan „különleges”-ként emlegetett brit-amerikai kapcsolatokat. A tévéfelvételek szerint Boris Johnson nagy lelkesedéssel követte Joe Biden beiktatási ceremóniáját és ebből az alkalomból küldött üzenetében a "hepehupás” közelmúlt után a szoros viszonyban rejlő „fantasztikus közös lehetőségekre” hívta fel a figyelmet. A koronavírus-pandémia és más tényezők miatt a New York-i születésű brit kormányfő aligha ismételheti meg elődje, Theresa May bravúrját, aki hatalomra kerülése után egy héttel első külföldi vezetőként látogatta meg Donald Trumpot a Fehér Házban. Alacsonyabb szinten azonban lázas kapcsolatkeresés indul meg az új adminisztráció kegyeinek elnyerése érdekében. A szigetország nem reménykedhet abban, hogy ripsz-ropsz megvalósul az áhított szabadkereskedelmi egyezmény, de Észak-Írország és a környezetvédelem komoly kötelék lehet Johnson és az ír-amerikai Biden között. A Downing Street 2021-ben kétszer is szigetországban várja az új elnököt. Először a G7 elnökeként a júniusi, Falmouthban, a cornwalli tengerparton megrendezett csúcstalálkozóra, majd novemberben a Cop26 klímakonferenciára Glasgowba, a 2015-ös párizsi rendezvény óta legjelentősebb környezetvédelmi dzsemborira.   
 
Borító: Fotó: JIM WATSON / AFP
 
Forrás: Népszava

 

 

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all