Részletek

Kategória: Világ

Az első látványos külpolitikai vita bontakozott ki London és Brüsszel között azóta, hogy letelt az Európai Unióból való kilépést követő, a korábbi status quót megőrző átmeneti év. A nézeteltérés az EU helyi követének státuszáról szól, az Egyesült Királyság ugyanis megtagadta a többi nagykövetnek járó jogokat a 27 tagállamot képviselő portugál misszióvezetőtől, mondván ő nem egy nemzetállam hanem egy nemzetközi szervezet megbízottja.

A brit külügyminisztérium álláspontja szerint az uniós kirendeltségnek illetve annak dolgozóinak nem járnak a bécsi egyezményben rögzített kedvezmények és mentességek, például a bűnügyi eljárásokra és adózásra vonatkozó immunitás. Ebben a szellemben a nagykövetnek, Joao Vale de Almeidának - aki egyébként már 2020. február 1-je óta betölti tisztségét - nem lett volna joga arra a pazar ceremóniára sem, ami a megbízólevél ünnepélyes átadásával jár az uralkodónak. A BBC beszámolója kiemeli, hogy a brit döntés éles ellentétben áll a világ 142 más országának gyakorlatával, ahol az Európai Unió képviselettel rendelkezik és ahol diplomatái ugyanazt a státuszt élvezik, mint más nagykövetségek dolgozói.

Az EU hevesen tiltakozik a brit lépés ellen: Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Dominic Raab brit külügyminiszterhez intézett levelében "komoly fenntartásainak" adott hangot, kiemelve, hogy az új rendszer sem a kétoldalú viszonyt, sem az EU különleges státuszát nem tükrözi. Brüsszel többek közt azzal érvel, hogy az unió nem hasonlítható más szervezetekhez, mint például a NATO, mert saját pénzneme és igazságszolgáltatása is van. Az EU-t az is aggasztja, hogy a brit döntés precedenst teremthet más, az unióhoz ellenségesen viszonyuló országok számára, támadási felületet biztosítva diplomatáik ellen, megkönnyítve akár kiutasításukat is. A brit külügyminisztérium folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem kívánta kommentálni az új rendszert, ami várhatóan az EU külügyminisztereinek hétfői találkozóján is napirendre kerül majd.