kedd, április 13, 2021
728x90 EU Imagery

A világ 180 országát vizsgáló felmérés szerint korrupció tekintetében a 69. helyen állunk holtversenyben Bulgáriával és Romániával. A visegrádi országok mind lehagytak minket. Magyarország képtelen kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik – írta a Népszavához eljuttatott csütörtöki közleményében – a Transparency International (TI) Magyarország.

Azt, hogy hazánk továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama, a TI Berlinben működő központjának elemzése támasztja alá. A civil szervezet idén 26. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI).

1305084

Fotó: Transparency International Magyarország

„A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására”

 – hangsúlyozta a TI Magyarország. A legfrissebb CPI-eredmények szerint hazánk a megelőző évhez hasonlóan tavaly is 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. (0 pont= leginkább korrupt ország; 100 pont=korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) Magyarország ezzel az eredménnyel éppen hogy csak felülmúlta a 43 pontos globális átlagot.

Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést.
1305085

Fotó: Transparency International Magyarország

 
Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest. 
 
 
A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít a 0-100-ig tartó skálán.
 
Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott:
 
„a COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.”

 A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.

„Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását”

– húzták alá. Megjegyezték azt is, hogy a közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus: a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket”.

1305083

Fotó: Transparency International Magyarország

Konkrét példákként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említik.

 

A TI felhívja a figyelmet arra is: Magyarország 2021 és 2027 között  minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, csaknem 40,6 milliárd eurót, szemben az elmúlt időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket.

1305086

Fotó: Transparency International Magyarország

 
Borító: Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock
 
Forrás: Népszava

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all