csütörtök, július 29, 2021
728x90 EU Imagery

Megrángatták Magyarországot, Szlovéniát és Lengyelországot az Európai Parlamentben, de csak az derült ki, mennyire nem tudnak mit kezdeni a média leépülésével az unióban. De Vera Jourovának van egy terve.

Vitát tartott az Európai Parlament a szerdai plenáris ülésen arról, hogy alakul a médiaszabadság helyzete Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában. A vita nem újdonság, hasonló ügyekről korábban is rendszeresen tartottak ülést, de a mostani ismét megmutatta, mennyire tehetetlen az Európai Unió akkor, amikor a média függetlenségét és szabadságát kellene megvédeni.

Sok újdonság el sem hangzott. A képviselők nagy része elítélte a média leépítését Közép-Európában, de volt néhány képviselő, jellemzően a szélsőjobboldali ID és a valamivel kevésbé szélsőjobboldali ECR frakciókból, akik megvédték. Nem meglepő módon ez a két frakció az, amelyek rendszeresen megjelennek a pletykákban a Fidesz leendő otthonaként.

Ami újdonság, hogy Magyarország és Lengyelország, az EU két fekete báránya mellé a médiahelyzetben kezd felzárkózni Szlovénia is. Írtunk már a szlovén médiahelyzet romlásáról, de Janez Jansa miniszterelnök egyre egyértelműbben köt bele újságírókba az interneten, ami kifejezetten rosszul néz ki Brüsszelben. Szlovénia jelenléte a vitán viszont azért is meglepő, mert jogállami kérdésekben legtöbbször alapvetően Bulgária jelenik meg harmadikként Magyarország és Lengyelország mellett.

A vita külső értelmezését az ilyen szituációkban több dolog is nehezíti. Az egyik az EU és az uniós buborék nyelvezete, amely mintha folyamatosan visszatérő, egyre üresebb panelekből épülne fel. A képviselők sorra elmondják, hogy a média elleni támadás nem folytatódhat tovább, majd mégis folytatódik, és hogy megálljt kell parancsolni, de nem parancsolnak megálljt.

A mostani vitán három ellenzéki képviselő szólalt fel Magyarországról. Gyöngyösi Márton, Donáth Anna és Molnár Csaba nagyjából ugyanazt mondták el: a Fidesz leépíti a médiát Magyarországon, és egyre hosszabb a kivégzett lapok listája. Ebből a szempontból a Klubrádió frekvenciájának elvétele nem jött jól a Fidesznek, mert a magyarországi súlyánál jóval jelentősebben jelenik meg az európai vitákban akkor, amikor a Fidesz amúgy is sok szövetségest vesztett.

74008109 1024x682

A Fővárosi Törvényszék keddi ítélete után 2021. február 15-től csak az interneten lehet majd hallgatni a Klubrádiót. A rádió épülete 2021. február 9-én.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz egyik jelenleg legfontosabb EP-képviselője se tett kifejezetten sok energiát az egyperces felszólalásba. Szerinte Brüsszelben „kéthetente meghal a sajtószabadság”. Ennek egyébként nem is feltétlenül mond ellent a bekebelezett vagy megszűnt lapok és rádiók listája Magyarországon.

A lengyel helyzet még nem tart ott, ahol a magyar, itt alapvetően a kivetni tervezett reklámadóról szólt a vita, Szlovéniában pedig a Szlovén Sajtó Ügynökség (STA) nevű hírügynökség elleni támadásokról és a miniszterelnök személyes kirohanásairól volt szó.

Az ideológiai és nyelvi buborékot egyedül Vera Jourova, az Európai Bizottság jogállamért felelős biztosa törte meg, aki egészen egyenesen mondta ki:

Az Európai Bizottságnak nagyon kevés lehetősége van segíteni a sajtón.

Az egyik ilyen lehetőség az, hogy a mostantól évente megjelenő jogállami jelentésben kiemelik, hogy mi történt az adott évben a médiaszabadsággal és a tulajdonosi átláthatósággal a tagországokban. Ez viszont nem segítség, csak évenkénti leszidás a bizottságtól.

Főleg azért, mert a gyakorlatban ezt a jelentést nem is lehet a jogállami, illetve ahogy most hívják, kondicionalitási mechanizmus alapjaként használni. Ez meg is mutatja, miért nem működik a jogállam leépítése ellen ez a mechanizmus.

A mechanizmust ugyanis akkor lehet életbe léptetni a jogállam védelmére, ha a megvádolt tagországban a jogállam visszatérő leépítése negatívan befolyásolja az unió költségvetését. Ezt a keretet pedig nehezen lehet addig erőszakolni, amíg belefér a sajtó folyamatos, lassú elpusztítása is.

Jourovának egyébként van terve arra, hogy a mostani keretrendszert hogyan lehetne használni a média védelmére, és itt legalább valóban konkrét lépéseket látni, még ha sokat nem is fognak használni.

Két kezdeményezés van jelenleg erre. Az egyik Európai Demokrácia Akcióterv névre hallgat, és három fontos eleme van:

  • A szabad választások segítése azzal, hogy megpróbálják az online politikai és kampányhirdetések finanszírozóit átláthatóbbá tenni.
  • Az újságírók védelme, amelyben a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak, főleg a SLAPP-re rövidített perek kapcsán, amelyek lényege, hogy a sok pénzzel és hatalommal rendelkező cégek és politikusok láthatóan értelmetlen pereket indítanak újságírók ellen, csupán azzal a céllal, hogy az elhúzódó perek költségei elijesszék őket a további munkától.
  • És a dezinformáció elleni harc, amelyben alapvetően az online platformokat kényszerítenék hatékonyabb és gyorsabb fellépésre.

A másik terv pedig a Média Audiovizuális Akcióterv, amire a gigantikus koronavírus-segélycsomag adott lehetőséget. A csomagban nem csak nagyon sok pénz van, de kifejezetten ki van kötve, hogy bizonyos részét csak zöld beruházásokra, más részét pedig digitális pályázatokra lehet elkölteni. A digitális részen belül indul el egy olyan program, amelyben viszonylag sok pénzt adnak majd a médiaszektornak. Ami még meglepőbb, hogy kifejezetten az audiovizuális tartalmakra céloznak, és viszonylag kevés olyan kezdeményezés van, amivel ezt a szektort támogatják.

Hiába kézzelfogható tervek ezek tehát, pont ott nem segítenek igazán sokat, ahol a média tényleg bajban van. Ez azért probléma, mert az EU-nak valójában kifejezetten kevés jogköre van arra, hogy a jogállami problémákat kezelje.

Ezt Jourova is érzi, és a parlamenti meghallgatáson arról beszélt, hogy új eszközöket kell teremteni arra, hogy megmentsék a médiát az unióban. Arról egyelőre nem tudni semmit, mik lesznek ezek az eszközök, de Jourova annyit elárult, hogy konkrét egyeztetések kezdődnek el erről, és hogy megpróbálják a bizottság versenyjogi kompetenciáit (ami messze a legerősebb az egész EU-ban) felhasználni a média védelmére.

Forrás és kép: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all