péntek, június 18, 2021
728x90 EU Imagery

Több országban a szabadságjogok megnyirbálására használták fel a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat. Egyes államokban egészen drámai helyzet alakult ki. Részletes jelentést tett közzé a Civicus nevű, a civil társadalmat vizsgáló nonprofit szervezet a demokrácia alakulásáról a világban. Az Atlas of Civil Society, azaz a „Civil társadalom atlasza” már negyedik alkalommal elemzi a világban a civil szervezetek helyzetét. A Civicus mögött álló, a világ protestáns szervezeteit tömörítő, elsősorban az éhínség csökkentéséért küzdő Bread for the World nevű szervezet igazgatója, Dagmar Pruin megállapította, hogy 2019 a tüntetések éve volt és ez a mobilizáció 2020-ban is folytatódott, különösképpen az Egyesült Államokban és Belaruszban. Megmozdulások voltak a koronavírus járvánnyal kapcsolatban a világban. Sokan a nagyobb kormányzati segítséget követeltek és kevesebb korrupciót. Ugyanakkor, mint Pruin megállapította, több kormányzat nem a tüntetések gyökerét akarta kezelni, hanem a megmozdulás résztvevőivel szemben lépett fel.

A 2020-as év drámainak nevezhető a demokrácia szempontjából. A dokumentum szerint a világ lakosságának 88 százaléka él olyan közegben, ahol korlátozzák a civil szervezetek munkáját. Csak a fennmaradó 12 százalék él nyílt tárdadalomban. Németországot például nem meglepő módon a szabad államok közé sorolták, hiszen itt a civil szervezetek megkötések nélkül működhetnek, emlékeztetett a Deutsche Welle. Ugyanakkor a világ 196 vizsgált államából mindössze 42-t sorolták a nyílt társadalmak közé. „A világjárvány rámutatott bizonyos rendszerek gyengeségeire” – állapította meg Silke Pfeiffer, a Bread for the World szervezet emberi jogi részlegének vezetője. Mint mondta, a pandémia nyomán a járványban jelentkező gondokat egyes államokban autoriter módszerekkel próbálták visszaszorítani. Fülöp-szigeteken például mintegy 100 ezer embert tartóztattak le arra hivatkozva, hogy nem tartották be a koronavírus miatt elrendelt korlátozásokat. El Salvadorban 17 ezer embert tartottak önkényesen karanténközpontokban, köztük egy emberi jogi aktivistát, akit három hétig tartó fogva tartás után teszteltek csak koronavírusra.

Súlyos gondot jelentett továbbá az is, hogy nőtt a rendőri erőszak a „Civil társadalom atlasza” szerint. A mintegy 400 újságíró által készített felmérésből kiderül: a világ 59 országában tapasztaltak ilyet. Kolumbiában csaknem 50 nem kormányzati szervezet tett közzé közös nyilatkozatot, amelyben arra panaszkodtak a rendőri túlkapásokra.

Számos országban a járvány megfékezésére irányuló intézkedésekre hivatkozva csorbították a demokratikus intézményrendszert, helyezték nyomás alá az emberi jogi aktivistákat és az újságírókat. Mexikóban például Clemencia Salas emberi jogi aktivistát sokáig két rendőri egység védte, de 2020 márciusában a járványra hivatkozva egyre csökkentették azzal az indokkal, hogy a többiekre a járvány elleni küzdelemnél van szükség. Igaz, júniusban aztán a tiltakozások hatására ismét megerősítették a védelmét.

Fülöp-szigeteken a szabadságjogok egyértelmű súlyos megsértése, hogy épp a pandémia alatt, a keményebb járványellenes intézkedések apropóján tiltották be a Duterte elnökkel szemben kritikus hangvételű ABS-CBN televíziót. Így épp a világjárvány alatt szűnt meg egy olyan orgánum, amely hiteles információkkal látta volna el az embereket – mutatott rá a jelentés.

Más országokban a járványellenes küzdelem ürügyén olyan törvényeket fogadtak el, amelyek aláásták a demokratikus folyamatokat. Kambodzsában, ahol hivatalosan nem volt áldozata a járványnak, olyan törvényt fogadtak el, amely felhatalmazza a kormányt a szükségállapot kihirdetésére.

A jelentés szerint nincs sok kilátás a javulásra. Dagmar Pruin szerint ugyanakkor akadt egy pozitívum is: sok országban a járvány elleni fellépés során a civil szervezetek tudták betölteni azt a rést, amelyre a kormányok nem voltak képesek. Brazíliában például az ASPTA rövidítésű szervezet olyan kistermelőktől vásárolt élelmiszert, amelyek a bezárt piacok miatt nem tudták értékesíteni a terményeiket. A felvásárolt élelmiszert a rászorulók között osztották szét. 
 
Borító: Fotó: LISA MARIE DAVID / AFP / NurPhoto
 
Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all