Világ

Nem mutogatta izmait, de azért odaszólogatott egymásnak Biden és Putyin

Konstruktívnak és hasznosnak nevezte Joe Biden amerikai elnökkel folytatott szerdai genfi tárgyalásait Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A politikus nagyon vigyázott arra, hogy ne bántsa meg tárgyalóparterét. Putyin szerint a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij szándékosan sértette meg az orosz törvényeket és tartóztattatta le magát.

Már a tárgyalások előtti pillanatok is sokat üzentek arról, mennyire más körülmények között zajlik az Egyesült Államok és Oroszország elnökének csúcstalálkozója egy új érában. Vlagyimir Putyin konvoja tőle teljesen szokatlanul pontosan érkezett a festői környezetben fekvő genfi Villa La Grange lépcsője elé. Joe Biden pedig, mivel mindenképp el akarta kerülni, hogy várakoztatással szégyenítse meg orosz kollégája, csak 6 perccel azután indult el a szállodájából, hogy Putyin masszív páncélozott limuzinjai már a helyükön voltak. A két elnök kézfogása Guy Parmelin svájci elnök köszöntő szavai után is érdekesre sikerült. Biden elnök egy lépést sem tett, csak kinyújtotta a kezét, az orosz elnöknek kellett odalépnie hozzá, hogy a fotósok megörökíthessék az elnöki parolázást.

„Nagyon sok dolog van, amiben nem értünk egyet, de mindkét ország kész arra, hogy párbeszédet kezdjen és áthidalja a nézeteltéréseket” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján. Szokatlan módon a két politikus külön-külön találkozott az újságírókkal, s Putyin bejelentette, megállapodtak arról, hogy a viszony javítása érdekében megengedik, hogy a több hete konzultációra hazaküldött nagykövetek visszatérjenek állomáshelyükre.

Putyin hosszasan beszélt Alekszej Navalnijról is, az ellenzékiről, akit a tavaly augusztusi novicsokos merénylet után Németországban kezeltek. „Ez a személy tudatosan sértette meg az orosz törvényeket azzal, hogy nem jelentkezett a rendőrségen, és szándékosan követett el mindent, hogy letartóztassák őt” – mondta Putyin gondosan ügyelve arra, hogy ismét ne ejtse ki ellenfele nevét.

bidputy1

Biden és Putyin a tárgyalásokat megelőző fotózáson
© MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Mecel

Putyin azt is cáfolta, hogy Oroszország lenne a központja az USA és a többi nyugati ország elleni kibertámadásoknak. „A legtöbb ilyen támadást az USA-ból és Kanadából indítják, Oroszország rajta sincs ezen a listán. Az USA tavaly tíz, az idén pedig két alkalommal kért segítséget Oroszországtól a kibertámadások kivizsgálásában. Mi minden alkalommal válaszoltunk. Mi több mint harminc esetben kértünk hasonló segítséget, viszont egyszer sem kaptunk választ” – mondta az orosz elnök.

Az, hogy valamennyi politikai ellenfele halott vagy börtönben van, nem jelenti-e azt, hogy nem hajlandó normális politikai vitára – kérdezte Putyint az egyik amerikai újságíró. Putyin nem adott egyenes választ, azzal vágott vissza, hogy az USA-ban több tucat embert tartóztattak le az év eleji washingtoni zavargásokban való részvétel vádjával. „Egy tüntetőt pedig le is lőttek a rendőrök, pedig a demonstráló nem is fenyegette fegyverrel a rendőröket” - tette hozzá.

Putyin azt a felvetést is cáfolta, hogy kiszámíthatatlan lenne az orosz külpolitika, s hangsúlyozta: a nyugati államok viselkednek így, s Moszkva csupán reagál a fejleményekre: például a különféle fegyverzetkorlátozási egyezmények felmondására.

bidpuuty2

Fotó: MTI/EPA/Keystone/Denis Balibouse

Az egyik, XVIII. században épült tóparti villában folytatott genfi tárgyalás a tervezett 4-5 óránál rövidebb volt, talán azért is, mert nem volt esély komoly megállapodások megkötésére. A két politikus addig sem jutott el, hogy meghívja a másikat saját hazája fővárosába.

Már csak azért sem lehetett igazi áttörésre számítani, mert a két elnök a találkozó előtt is egészen mással magyarázta a két hatalom közti viszony megromlásának az okait. Biden egyértelműen Oroszországot tette felelőssé, Washington szerint ugyanis Moszkva agresszív külpolitikát folytat belföldön pedig sorozatosan megsérti az emberi jogokat: korlátozza a sajtószabadságot és ahol tudja akadályozza az ellenzékiek tevékenységét. Az USA a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij ügyében is határozott álláspontot képvisel: az orosz titkosszolgálatot vádolja a Navalnij elleni tavaly augusztusi idegmérges merénylet elkövetésével és úgy véli, a mérgezést túlélő bloggert egyértelműen politikai okokból zárták börtönbe.

Putyin viszont azt hangsúlyozza, hogy az orosz külpolitika nem irányul senki ellen, Moszkva egyetlen célja az, hogy korlátokat szabjon az USA hegemóniájának és többpólusúvá tegye a világpolitikát.

Az, hogy nem volt közös sajtótájékoztató, komoly változást jelez a Trump-éra után: Donald Trump 2018-ban Putyinnal együtt állt az újságírók elé, és emlékezetes módon nem hazája titkosszolgálatának, hanem Putyinnak adott igazat, amikor közölte, elhiszi a Kreml urának, hogy Oroszország nem próbálta meg befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét.

Sok elemző szerint a mostani Putyin-Biden csúcstalálkozó nem volt megfelelően előkészítve, hiszen nem volt esély arra, hogy a jelentős megállapodás szülessen a tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban amerikai történészek felidézték azt az 1961 júniusi szovjet-amerikai csúcsot, amely jelentős presztízsveszteséget hozott a néhány hónappal korábban hivatalba lépett amerikai elnöknek. „Kennedy alaptalan magabiztossága és felkészületlensége találkozott Nyikita Hruscsov szovjet pártfőttkár ideológiai eltökéltségével és brutális retorikai támadásával. Hruscsov úgy távozott Bécsből, hogy meg volt győződve arról, Kennedy gyenge és határozatlan elnök” - vélekedett az amerikai Frederick Kempe amerikai történész. Szerinte az osztrák fővárosban történtek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Szovjetunió keményebbre fogta Kelet-Németország ellenőrzését és egy évvel később megpróbálkozott a szovjet atomrakéták Kubába telepítésével is. „Naivitás lenne azt gondolni, hogy Biden és Putyin mostani találkozója nem okozhat hasonló veszélyeket” – mondta a történész, aki szerint a helyzeten csak az javít, hogy Biden tapasztaltabb politikus, mint az akkor 44 éves Kennedy.

Joe Biden magabiztosan, de láthatóan kimerülten jelent meg a sajtó munkatársai előtt. Putyinnal ellentétben nem egy légkondícionált teremben, hanem a kertben tartotta sajtótájékoztatóját, ahol a forró svájci napsütés láthatóan megviselte, egy idő után még a zakóját is levette. Ennek ellenére a kérdésekre adott válaszaiból előtűnt az előbb emlegetett tapasztalat.

“Jó hosszú nap volt, mi?” - kezdte a sajtótájékoztatóját Joe Biden elnök. Rögtön elmondta, szerinte nincs hasznosabb a közvetlen találkozóknál. Szerinte az orosz elnök együttműködő volt abban, hogy stabilizálják a két ország kapcsolatát. “Mondtam Putyin elnöknek, hogy a mi külpolitikánk nem Oroszország ellen irányul, hanem az Egyesült Államokért. Azt is hozzátettem, hogy nem számíthatok az amerikaiak bizalmára, ha nem állok ki a minden ember számára alapvető jogok védelméért. Ez nem csak Oroszországról szól, ha megsérti ezeket a jogokat, hanem mindannyiunkról” - mondta az amerikai elnök.

Biden ideológiai felvezetőjében a demokratikus berendezkedésre hivatkozva váltott át konkrét ügyekre, először Alexej Navalnijt említve. Aztán előhozta a két Oroszországban szerinte jogtalanul bebörtönzött amerikai állampolgár ügyét is. Az elnök szerint fontos kialakítani a stratégiai stabilitáshoz vezető kereteket, mechanizmust, vagyis előre tudható legyen, hogy ha az egyik szereplő tesz egy lépést, akkor arról mit beszéltek, határoztak meg előzetesen az együttműködő felek. Ezzel pedig elkerülhetőek az összeütközések.

Csakúgy, mint Putyin, Joe Biden is beszélt a kibertámadásokról, elmondta, hogy megegyeztek, hogy a két ország szakértői együtt fognak működni abban, hogy erre is kialakítsanak egy keretrendszert. Szóba került, hogy Szíriában humanitárius korridorokat alakítanak ki, hogy az ostromlott régiókban élők ne haljanak éhen. Az amerikai elnök kijelentette, hogy elkötelezett támogatói maradnak Ukrajnának és a tárgyalások alapja a minszki megállapodások marad.

“Jó hangulatú tárgyalás volt. Ha nem értett egyet, jelezte, ha nem értettem egyet, jeleztem, de végig termékeny hangulatban zajlott a diskurzus” - mondta az amerikai elnök és hozzátette: “Nézzék, a legfontosabb hogyan haladunk tovább. Gyakorlati válaszokat kell találnunk arra, hogy hazahozhatjuk-e a fogvatartott amerikai állampolgárokat, vagy hogy milyen kibertámadások érthetik az alapvető szolgáltatóközpontjainkat”.

Biden kérdésre válaszolva azt mondta, konkrét eredmény, hogy Putyin tudja, ha újabb kibertámadás éri az ország közszolgáltató-központjainak valamelyikét, akkor kemény válaszra számíthat. “Nem csak arról szól, hogy én mit teszek. Arról szól, hogy ők mit tesznek, milyen árat hajlandóak fizetni egy ilyen támadásért. Tudják, hogy az ár magas lesz” - mondta az elnök.

“Önök elcserélnék az orosz gazdaságot az amerikaira?” - kérdezett vissza egy újságírói kérdésre Joe Biden. Elmondta, semmi problémája azzal, hogy Oroszország és az Egyesült Államok üzletel egymással, amíg ez a nemzetközi normák és szabályok szerint zajlik. “De ezt nem úgy oldjuk meg, hogy “Biden azt mondta, megszálljuk Oroszországot”, várjanak ez egy vicc volt!” - poénkodott az elnök, majd levette a zakóját a meleg genfi napsütés miatt.

“Jelentős kiberhaderőnk van és válaszcsapást indítunk, ha megtámadnak minket, ezt ő (Putyin) is tudja. Egy párhuzamot állítva arról beszélt, hogy Kína és Oroszország határos egymással. Az egyik (Kína) a legnagyobb gazdasági hatalom pozíciója felé tart, a másik (Oroszország) pedig egyre rosszabb gazdasági helyzetben van. “Nem a felelőtlen boldogság pillanatát éljük, amikor össze kell ölelkeznünk, de nem is a bizalmatlanság fogja meghatározni a kapcsolatunkat, szerintem ezt ő is így szeretné” - tette hozzá az amerikai elnök.

“Mikor volt utoljára, hogy két államfő több mint két órán át tárgyalt egymással? Nekem nem jut eszembe ilyen példa” - válaszolta újságírói kérdésre, hogy miért nem tartott tovább a tárgyalás. Az amerikai elnök szerint meg kell nézni pár hónap után visszanézve, hogy valóban történt-e elmozdulás a jelenlegi állapotokhoz képest. Ha igen, akkor a tárgyalás sikeres volt. A szándék már megvan ehhez szerinte, ez volt a mostani alkalom legfontosabb eredménye. Azt is elmondta, közölték egymással az álláspontjaikat és hogy mi történik, ha az orosz elnök átlépi a vörösvonalat, de fenyegetések egyik oldalról sem hangzottak el.

Biden szerint teljesen elképesztő összehasonlítás, amit Putyin elnök tett a január 6-án a Kapitóliumot elfoglaló tömeg és Alekszej Navalnij mozgalma között. “Az egyik esetben bűnözők törtek be a Kapitóliumra, megöltek egy rendőrt, a másik esetben pedig tüntetők vonulnak fel és azt mondják, hogy nincs szólásszabadság. Ez nagyon más” - fejtette ki az elnök.

Forrás: HVG