szerda, szeptember 22, 2021

A magyar kormánynak két hónapja van válaszolni az Európai Bizottságnak. Két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a meleg közösséggel való diszkriminatív bánásmód miatt. Az egyik a “pedofiltörvényt” kifogásolja, a másik a “Meseország mindenkié” című, LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő nyilatkozatot.

Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország 2021. június 23-án

számos korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé, amely tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg 18 éven aluliak számára.

 A kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével. A Bizottság ezért felszólító leveletet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért — áll a bizottsági sajtóközleményben.

A brüsszeli testület pontokba szedte, milyen kifogásai vannak a magyar jogszabályi változtatásokkal szemben:

  • 1. Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.
  • 2. Néhány vitatott rendelkezés sérti az e-kereskedelmi irányelvet (nevezetesen a származási ország elvét). A törvény tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik.
  • 3. Magyarország nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását.
  • 4. Magyarország nem jelentette be előre a Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.
  • 5. A Bizottság véleménye szerint Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának Szerződésben foglalt elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek, és arányosak.
  • 6. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Chartában megállapított adatvédelemhez való jogot.
  • 7. Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelő cikkei rögzítik. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az EU Szerződések 2. cikkében rögzített értékeket is.
  • Az Európai Bizottság külön kötelezettségszegési eljárást indított, amiért a magyar fogyasztóvédelmi hatóság 2021. január 19-én arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.

A Bizottság úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

A magyar hatóságok két hónapot kaptak a bizottsági aggodalmak megválaszolására. 

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all