szerda, január 19, 2022

Joe Biden amerikai elnök az amerikai gazdaság átformálásának ígéretével jutott hatalomra: egyebek mellett a szociális védőháló erősítését, az egészségbiztosítási költségek lenyomását, az ipari versenyképesség növelését, a klímaváltozás elleni harc komolyan vételét és az amerikai infrastruktúra rendbetételét ígérte.

Ezekből az utóbbi már évek óta központi politikai kérdés. Közgazdászok és közpolitikai szakemberek szerint az 1960-as évek nagy programjai óta mind a szövetségi kormány, mind az államok vezetése elhanyagolta az infrastruktúra-fejlesztést, a közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra nemzetközi összevetésben közepes, és nem felel meg a klímaváltozás kora jelentette követelményeinek, legyen szó akár a magas autóhasználatból származó kibocsátásról, vagy a növekvő számú szélsőséges időjárási jelenséggel szembeni ellenállásról.

Az amerikai mérnökök szövetsége például legutóbbi éves jelentésében egy gyenge 3-asra értékelte az infrastruktúra állapotát, és úgy becsülte, hogy 2600 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség. Az amerikai út- és hídépítők szövetsége szerint az amerikai hidak harmada – 231 ezer darab – szorul felújításra vagy cserére. A megválasztása előtt és után Donald Trump exelnök is azt ígérte, hogy egy hatalmas állami beruházási csomaggal kijavítja majd az oszladozó hidakat és utakat, ám ebből nem lett semmi.

Bár nem volt könnyű szülés, és Biden az eredeti ambíciói egy részét kénytelen volt feladni, de a múlt héten a kongresszus alsóháza nagy nehezen elfogadta az elnök infrastrukturális beruházási csomagját, amely a fenti problémák orvoslását célozza.

Hogy a megnyirbált csomag gazdasági szempontból mire lesz elég, az csak évek múlva derül ki, mindenesetre az érintettek üdvözölték. Biden pedig vélhetően abban reménykedik, hogy a csomaggal javíthat majd megtépázott népszerűségén, és a Demokrata Párt renoméja is javul majd, amelyre a november eleji, gyenge kormányzóválasztási eredmények után szüksége is van a pártnak.

 

Utak, hidak

Biden főbb ígéretei három nagyobb törvénybe csomagolva jutottak a kongresszus elé. Ebből az első, 1900 milliárd dolláros (kb. 604 ezer milliárd forintos) csomagot márciusban már elfogadta a törvényhozás. Ez a program a koronavírus-járvány hatásait szándékozott enyhíteni, például időlegesen kiterjesztette az európai sztenderdeknél jóval szűkmarkúbb munkanélküli-segélyt, növelte a gyerekek után járó adókedvezményt, megtámogatta a híresen drága egészségbiztosítást, de adott pénzt munkahelyvédelemre a kis- és középvállalkozások számára is. (Ennek részleteiről itt írtunk.)

Biden programjának távlatibb részei két másik törvénycsomaggá alakultak, amelyekből az egyik az infrastruktúra fejlesztését és a munkahelyteremtést célozta. Az infrastruktúra-program első, márciusi tervezete egy 2000 milliárd dolláros, szerteágazó beruházási programot ígért, amelyben a fizikai infrastruktúra fejlesztése mellett jelentős összegek jutottak volna a zöldenergia-átállásra, az ipar versenyképességének támogatására és a szociális rendszer szélesítésére is.

Ez utóbbi célokat a centrista demokrata és republikánus szenátorok ellenkezése miatt nagyrészt elvetették: kikerült a törvénytervezetből a megfizethető lakhatás és az oktatási infrastruktúra támogatásáról szóló 213, illetve 137 milliárdos rész,

eltűnt az amerikai vállalkozások támogatása, és a zöld célokból is alig maradt valami, azaz egy klasszikus 20. századi infrastrukturális beruházási programmá vált a dolog.

Bár a hivatalos árcédula 1200 milliárd dollár (kb. 382 ezer milliárd forint), valójában számos olyan, korábban jóváhagyott infrastrukturális program is bekerült a csomagba, amelyek finanszírozását a kongresszusnak időszakonként meg kell hosszabbítania. Emiatt a csomag a tervezett szövetségi költéshez képest 550 milliárd dolláros extra beruházásokat jelent nyolcéves távlatban. Ez az összeg a 2020-as GDP 2,6 százaléka.

csomag jó része, 110 milliárd a közutak és közúti hidak felújítására és építésére megy el, 66 milliárd jut a vasútra, 39 milliárd tömegközlekedésre, 25 milliárd repterek, 17 milliárd kikötők modernizálására. Az elektromos mobilitásra ehhez képest 15 milliárd jut majd, ennek fele új töltőállomásokra, fele elektromos iskolabuszok beszerzésére megy el. Az energetikai hálózat modernizálására és a szélessávú internet-hozzáférés javítására 65-65 milliárd, a vízszolgáltatásra 55 milliárd, a közszolgáltatások természettel szembeni ellenállásának javítására 47, a környezetszennyezés hatásainak kezelésére viszont csak 21 milliárd jut.

1636624544 temp EHCHAO cikktorzs2x

Joe Biden 2021. március 31-én jelentette be infrastruktúra fejlesztési csomagját – Fotó: Ed Zurga / Getty Images / AFP

Sok pénz, de mihez képest

A terv finanszírozása is nagyot változott. Biden eredetileg a társasági adókulcs emelésével és a 400 ezer dollárnál magasabb jövedelműek megadóztatásával akarta fedezni a beruházásokat, amibe a republikánusok nem mentek bele. Emiatt végül 100 milliárd dollárt ppp-konstrukcióban és kötvények formájában terveznek fedezni, további százmilliárdot az adóhatóság behajtási kapacitásainak bővítésével remélnek összeszedni, 80-125 milliárdot a koronavírus-járvány idején hozott gazdasági mentőcsomagokból fognak átcsatornázni.

A republikánusok többsége azt hozta fel a csomaggal szemben, hogy az a kongresszus költségvetési hivatalának számításai szerint tízéves távlatban 256 milliárd dollárral növeli majd az államadósságot. (Hogy az aggodalmak mennyire őszinték, és mennyiben szólnak a politikáról, azt jelzi, hogy a csomag adósságvonzata a 2020-as GDP 1,2 százaléka; Donald Trump elnöksége idejében pedig négy év alatt 6700 milliárd dollárral sikerült növelni az amerikai államadósságot.)

A másik visszatérő ellenérv Biden csomagjaival szemben, hogy az amerikai infláció az egekben, ezért nem jó ötlet pénzt önteni az amúgy is túlhevülő gazdaságba. Októberben 6,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összehasonlításban, amely 31 éves csúcsot jelent. Egyes közgazdászok szerint ez időszakos hatások eredménye, a járványügyi korlátozások után berobbanó fogyasztás, a logisztikai problémák miatti áruhiány és az ehhez köthető áremelkedés, valamint a magas globális olajár lenyomata. Ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerint a rövid távú áremelkedés elszaladásához Biden csomagjai is hozzájárultak.

Jason Furman, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora szerint mindenesetre 2021-ben jó befektetés az infrastruktúra Amerikában.

  • Egyrészt a pluszpénz nem azonnal fog megjelenni a piacon, hanem nyolc évre elosztva, azaz ez a csomag nem fog jelentősen hozzájárulni a rövid távú inflációhoz.
  • A másik, hogy a kamatkörnyezet továbbra is kedvező, azaz a kormány majdnem ingyen tud hitelt felvenni.
  • Harmadrészt a befektetések – ha jól költik el a pénzt – hozzá fognak járulni az Egyesült Államok hosszú távú növekedéséhez, azaz az alacsony kamatok mellett finanszírozott beruházások jó befektetések.

Azt azért szakemberek sem várják, hogy a program segítségével radikálisan átalakul majd Amerika autócentrikus közlekedése, és a potenciális gazdasági hatásokat az is mérsékelheti, hogy az Egyesült Államokban hírhedten drágák a közlekedési beruházások. Ugyanakkor a törvény elfogadását kormányzók, polgármesterekszolgáltatók és szakmai szervezetek is üdvözölték, azt hangsúlyozva, hogy évtizedes távlatban a legjelentősebb állami beruházási programról van szó.

Centristák vs. balszél vs. republikánusok

Politikai szempontból a program felvizezésének megvolt az az előnye, hogy a törvényt kétpárti támogatással lehetett átnyomni a kongresszuson. Augusztusban a törvényhozás felsőháza, a szenátus 69-30 arányban, 19 republikánus szavazattal fogadta el a csomagot.

Azonban a törvényhozás alsóházában, a képviselőházban nehezebbé vált a menet, elsősorban a harmadik Biden-csomag körüli nézeteltérések miatt. Miután az elnök az infrastrukturális csomagot kétpárti támogatással, de emiatt a balosabb programpontok nélkül tervezte végigvinni, a Demokrata Párt az abból kiszedett zöldebb intézkedéseket, valamint Biden szociális ígéreteit egy másik, Build Back Better névre keresztelt csomagba csomagolta.

Ez utóbbit jobb híján egypárti támogatással akarják áttolni a törvényhozáson, de az eredetileg 3500 milliárd dollárosra tervezett csomag árcéduláját és a finanszírozáshoz szükséges adóemeléseket a demokraták két centrista szenátora, a konzervatív Nyugat-Virginiát képviselő Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema nem fogadta el. Miután az ő voksuk nélkül nem lehet elfogadni a törvényt, a folyamat hosszas belső egyezkedésbe (és vádaskodásba) torkollott, amely során a centristák túlzott költekezéssel, a progresszívek a választási ígéretek elárulásával vádolták a másik oldalt.

Ezt a tervet végül az eredeti felére vágták vissza, viszont az elfogadása így is kérdéses,

miután a képviselőház több centrista demokrata tagja a csomag távlati pénzügyi hatásainak részletes kielemzését kérte. (Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője szerint a második csomagot hálaadás napjáig, azaz november 25-ig el akarják fogadni.)

Az infrastrukturális tervet viszont sikerült átnyomni, amihez a New York Times szerint a Demokrata Párt november eleji választási eredményei, valamint Joe Biden személyes lobbitevékenysége is kellett. Végül november 6-án 228-206 arányban – 13 republikánus igen és hat demokrata nem szavazat mellett – ment át a csomag a képviselőházon.

A nemmel szavazó balos demokraták egyike, Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő például azzal indokolta elutasító szavazatát, hogy a csomag túl kicsi; nem ad pénzt lakás- és iskolaépítésre; többet költ a közúti közlekedésre, mint a közösségi közlekedésre és a vasútra; alig költ valamit a klímavédelemre; a finanszírozást pedig részben privatizációval és a koronavírus-járvány alatt kiterjesztett munkanélküli-segély kivezetésével teremtik elő.

2022-re készülnek

A csomag tartalmával kapcsolatos szakmai és ideológiai csatározások mellett Joe Biden vélhetően abban bízik, hogy a törvény átnyomása javít valamelyest kormánya és pártja megkopott renoméján.

November elején a Demokrata Párt elvesztette a kormányzói széket Virginia államban, ahol Biden egy évvel ezelőtt tíz ponttal verte meg Donald Trumpot az elnökválasztáson; és szoros versenyben tartották meg a posztot New Jersey államban, ahol Biden 16 ponttal tarolt 2020-ban.

Ez önmagában nem meglepő jelenség: az elnök pártja általában rosszul szerepel az időközi választásokon, Virginiában például az 1970-es évek óta csak egyszer fordult elő, hogy az aktuális elnök pártja nyerte a kormányzóválasztást. Ugyanakkor a demokraták számainak drámai romlása alapján egyesek arra következtetnek, hogy nagyobb bajban van a párt.

A FiveThirtyEight közvélemény-kutatási átlaga szerint november derekán az amerikaiak 51,3 százaléka elégedetlen a kaotikus afganisztáni kivonulás által is megtépázott Biden munkájával, 42,8 százaléka pedig elégedett. Ez ugyan valamivel jobb, mint Donald Trump népszerűsége elnöksége azonos pontján (ő 37,7 százalékos népszerűséggel bírt első novemberében), de

a történelmi összevetésben egész elnöksége alatt kiemelkedően népszerűtlen Trumpon kívül minden más választott elnöknél rosszabb 1945 óta.

Biden és a demokraták számára vészesen közelednek a 2022 novemberi félidős választások, amikor a teljes képviselőházról és a szenátus tagjainak harmadáról voksolnak. Az elnök pártja ezeken is hagyományosan rosszul szerepel, a demokraták például két évvel Trump megválasztása után taroltak a képviselőházi szavazáson. Biden számai, valamint a virginiai és New Jersey-i eredmények alapján a sajtóban már megindult a találgatás arról, hogy a republikánusok visszaszerzik-e majd a többséget a törvényhozás mindkét házában.

A republikánusok esélyeit az is növeli, hogy a választási rendszer nekik kedvez: a szenátusban a jellemzően kisebb népességű republikánus államok és a nagyobb népességű demokrata államok ugyanúgy 2-2 hellyel bírnak, emiatt jobbra torzítanak a kamara erőviszonyai; a képviselőházban pedig az esélyeikhez hozzájárul, hogy a republikánus államokban nagyobb hévvel élnek azzal a taktikával, hogy a nekik legnagyobb mértékben kedvező módon alakítják a körzethatárokat.

1636624726 temp ghlffG cikktorzs2x

A Signature Bridge építése Miamiban 2021 szeptemberében – Fotó: Joe Raedle / Getty Images

Biden és a republikánusok is reménykednek

Biden a sajtóhírek szerint azt reméli, hogy a két csomag és a gazdasági helyzet javulása megmutatkozik majd saját és pártja népszerűségében is. Hogy ennek mekkora hatása lesz, az persze kérdéses.

A Morning Consult felmérése szerint az infrastrukturális csomagot az amerikai választók 56 százaléka támogatja. A bizonytalan választók között ugyanakkor valamivel alacsonyabb, 52 százalékos az arány, amely annak fényében, hogy Biden egyik fontos ígéretének beváltásáról van szó, nem a legacélosabb eredmény az elnök szempontjából. A CNN egy felmérése szerint az amerikai választók többsége elégedetlen Biden prioritásaival, és úgy érzi, többet kellene foglalkoznia a gazdasági helyzettel – egyes kommentárok kifejezetten az infláció számlájára írják az elnök rossz számait.

Az elnök ezzel szemben a kongresszusi alkudozások elhúzódását okolta a helyzetért, és most abban bízik, hogy a következő hónapokban sikerül majd eladnia csomagjait a választóknak. A republikánusok pedig abban, hogy a most elfogadott csomag hatásai 2022-ben még nem fognak érződni, de az is lehet, hogy 2024-ben sem – az infrastrukturális beruházások beérése sokéves dolog.

Mások szerint az elnök konkrét politikai teljesítményénél fontosabb hatással lesznek a 2022-es voksolásra a választási rendszer torzításai és a két párt támogatottságának földrajzi polarizációja, azaz hogy a demokrata szavazók a városokban koncentrálódnak, míg a vidék erősen republikánus.

Borítókép: A Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium dolgozói burkolják a San Francisco-i 24th Avenue egyik szakaszát 2021. áprilisában – Fotó: Justin Sullivan / Getty Images / AFP

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all