Világ

Részletek

Kategória: Világ

Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.

Miért robbantak ki a tüntetések?

A kazahsztáni Zsanaozen iparvárosban hétfőn robbantak ki a tüntetések. A tiltakozások kiváltó oka az volt, hogy a kazah kormányzat feloldotta a cseppfolyósított gáz (LPG), más néven autógáz árplafonját, liberalizálva a piacot. A január 1-jétől életbe lépő intézkedés hatására azonban az üzemanyag ára majdnem kétszeresére emelkedett. Bár Kazahsztán jelentős olajtermelő ország, a lakosság nagy része mégis az autógázt használja – az olajtermeléséről ismert Mangisztau tartományban például a helyiek 90 százaléka –, mert ez jóval olcsóbb. Összehasonlításul: míg a tüntetések most amiatt robbantak ki, mert az LPG ára mintegy 120 tengére (kb. 88 forintra) emelkedett literenként, a benzin és a dízel ára 180–240 tenge (132–177 forint).

Az autógáz árplafonjának feloldásával a kormány célja az volt, hogy megszüntesse a krónikus üzemanyaghiányt, a kitermelőknek ugyanis, mint például az amerikai Chevronnak és Exxonnak, jobban megérte magasabb áron exportálni, mint a mesterségesen alacsonyan tartott áron ellátni a hazai piacot.

AZ INTÉZKEDÉS AZONBAN VISSZAFELE SÜLT EL A HIRTELEN BEKÖVETKEZETT ÁREMELKEDÉS MIATT.

A lakossági elégedetlenség már az autógáz drágulása előtt is nőtt, az infláció ugyanis éves alapon 9 százalékkal emelkedett, ami több mint öt éve a legmagasabb érték. A kazah vezetés nem tett semmit a fontos cikkek drágulása ellen, miközben a bérek stagnáltak.

Kazahsztánban – sok volt szovjet tagköztársasághoz hasonlóan – rendkívüliek a társadalmi különbségek. Miközben a 19 milliós lakosságból mintegy egymillióan – a Világbank 2018-as adatai szerint a lakosság 4,3 százaléka – élnek a szegénységi küszöb alatt, több kazah dollármilliárdos is a Forbes leggazdagabb embereket összegyűjtő listáján van. Bár a nyersanyagok (kőolaj, földgáz, szén, urán) exportjából jelentős bevételei vannak az országnak, ezek egyenlőtlenül oszlanak el a társadalomban.

Kazahsztán mindeddig stabil államnak számított, minek köszönhetően több száz milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett az országba, elsősorban az olaj- és a fémiparba. Az erős kézzel kormányzott volt szovjet tagállam emiatt is egyre nyitottabbá vált, a fiatalabb nemzedékek pedig már több szabadságot követelnek. Kazahsztánban legutóbb 2011 végén voltak súlyosabb zavargások a most is a tüntetések kiindulópontjának számító Zsanaozen városában. Akkor a kőolajipari munkások sztrájkját követően kirobbant demonstrációkon a kivezényelt rendőrök rálőttek a magasabb bért követelő munkásokra. Tizenhét ember meghalt, 117-en megsebesültek.   

Hogyan reagált a kazah vezetés az első napokban?

A tüntetések kitörése után Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök először csillapítani igyekezett a hangulatot. Lemondott Aszkar Mamim kormányfő és a teljes kormány, amely a továbbiakban ügyvivőként vezeti az országot. Tokajev arra utasította a megbízott minisztereket és a tartományi kormányzókat, hogy állítsák vissza az LPG árának ellenőrzését, és terjesszék ki azt a benzinre, a gázolajra és más társadalmilag fontos fogyasztási cikkekre is. Utasította továbbá az ügyvivő kormányt, hogy dolgozzon ki egy személyi csődtörvényt, és fontolja meg a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását, valamint a szegény családok lakbértámogatását.

Ezenkívül szerdán az elnök eltávolította a Biztonsági Tanács éléről Nurszultan Nazarbajevet, a Biztonsági Tanács 81 éves elnökét, illetve leváltotta a KGB-utódszervezet, a Nemzetbiztonsági Tanács elnökét, valamint Nazarbajevnek a szervezetben a második legfontosabb pozíciót viselő unokaöccsét.

Bár Nazarbajev 2019-ben lemondott az államfői tisztségről, de megtartotta a „nemzet vezetője” titulust és a biztonsági tanácsi elnökséget. Ugyanebben az évben a kazah fővárost, Asztanát az örökös vezető előneve után Nur-Szultanra keresztelték át. A volt elnök és családja a kazah gazdaság nagy részét is kezében tartja, és külföldön is jelentős vagyont halmozott fel. Nazarbajev lényegében 1984 óta vezeti Kazahsztánt, előbb mint a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, az ország függetlenedésének évétől, 1991-től pedig mint Kazahsztán elnöke. A feldühödött tömeg „Öreg, takarodj!” jelszóval követelte Nazarbajev teljes távozását a hatalomból, az egyik városban, Taldikorganban pedig ledöntötték a bronzszobrát.

Hogyan váltott taktikát a kazah vezetés?

A tömegtüntetések azonban a bejelentett intézkedések hatására sem maradtak abba, a kazah hatóságok pedig egyre kevésbé tudták kezelni az eszkalálódó helyzetet. Egyre több városban indultak el a megmozdulások, a tüntetők kormányzati épületeket támadtak meg, a legnagyobb városban, Almatában pedig elfoglalták a nemzetközi repülőteret.

TOKAJEV EZÉRT TAKTIKÁT VÁLTOTT: A TÜNTETŐKET SZERDAI MÁSODIK TELEVÍZIÓS BESZÉDÉBEN TERRORISTÁKNAK NEVEZTE, ÉS A KOLLEKTÍV BIZTONSÁGI SZERZŐDÉS SZERVEZETE (KBSZSZ) ÁLLAMFŐINEK SEGÍTSÉGÉT KÉRTE A HELYZET MEGOLDÁSÁRA.

A KBSZSZ hat szovjet utódállam, Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán védelmi szervezete, amely elsősorban Moszkva katonai érdekeit szolgálja. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, a szervezet jelenlegi elnöke csütörtökön bejelentette, a szervezet nem meghatározott számú „békefenntartót” küld Kazahsztánba korlátozott időre a helyzet stabilizálása érdekében.

A tüntetéseken jelentések szerint a biztonsági erők tizenkét tagja vesztette életét, illetve két katona haláláról is érkeztek hírek. Az incidens akkor történt, amikor a legnagyobb város, Almati nemzetközi repülőterét visszafoglalták a tüntetőktől, akik állítólag öt repülőgépet is birtokba vettek. Az orosz Interfax hírügynökség a kazah hatóságok közlése alapján azt írta, a biztonsági szervek több tucat tüntetővel végeztek. A kazah egészségügyi minisztérium szerint több mint 1000 ember sérült meg a tüntetések során, és közülük több mint 400-an kórházban vannak.

Időközben a tüntetőkkel kapcsolatos retorika is megváltozott: a kazah vezetés most már „terroristákról” és „rendbontókról” beszél. Tokajev tévéinterjújában úgy fogalmazott:

http://www.w3.org/2000/svg\" viewBox=\"0 0 18 13\" xml:space=\"preserve\">"); background-position: 0px 6px; background-size: 18px 13px; background-repeat: no-repeat; background-attachment: initial; background-origin: initial; background-clip: initial; font-family: Roboto, Arial, Helvetica, sans-serif; color: rgb(26, 37, 33); font-size: 1.4rem !important; line-height: 32px !important;">Almatit megtámadták, lerombolták, megrongálták, Almati lakosai terroristák és banditák támadásainak áldozatai lettek. Ezért kötelességünk minden lehetséges intézkedést megtenni államunk védelmében.

A tüntetők külföldről történő támogatásának vádja is megjelent: az almati parancsnoki hivatalnak az orosz Tass hírügynökség által közölt nyilatkozata szerint

http://www.w3.org/2000/svg\" viewBox=\"0 0 18 13\" xml:space=\"preserve\">"); background-position: 0px 6px; background-size: 18px 13px; background-repeat: no-repeat; background-attachment: initial; background-origin: initial; background-clip: initial; font-family: Roboto, Arial, Helvetica, sans-serif; color: rgb(26, 37, 33); font-size: 1.4rem !important; line-height: 32px !important;">az Almatiban garázdálkodó banditák rendkívül szervezettek, ami azt bizonyítja, hogy külföldön komolyan kiképezték őket.

A jegybank kivételével az összes bank és a tőzsde működését is felfüggesztették Kazahsztánban. A felfüggesztés egyelőre csak január 6-ára szól, és a pénzügyi intézmények dolgozóinak, illetve ügyfeleinek az életét és egészségét szolgálja. Átmenetileg az internetszolgáltatás is akadozik, sőt egyes jelentések szerint meg is szűnt az országban. Ennek hatására a bitcoin árfolyama is jelentős esést szenvedett el, ugyanis a hálózat számítási kapacitásának majdnem ötöde található Kazahsztánban a relatíve olcsó áram miatt. Az orosz rubel pedig kilenc hónapos mélypontra zuhant a dollárral szemben. Mivel a világ urántermelésének több mint 40 százalékát Kazahsztán adja, az urán világpiaci ára is kilőtt: közel 9 százalékkal emelkedett.

Mi várható?

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének beavatkozása lényegében azt jelenti, hogy

OROSZORSZÁG ÚGY DÖNTÖTT, NEM HAGYJA, HOGY AZ EGYIK FŐ SZÖVETSÉGESÉNEK SZÁMÍTÓ KAZAHSZTÁNBAN BELÁTHATATLAN FOLYAMATOK INDULJANAK EL.

Kazahsztán ugyanis nemcsak a KBSZSZ tagja, hanem Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt alapító tagja a 2014-ben létrehozott Eurázsiai Gazdasági Uniónak is, amelyhez később Kirgizisztán és Örményország is csatlakozott. Miközben a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka a 2020-as elnökválasztást megelőző években elkezdett nyitni a Nyugat felé, hogy csökkentse Moszkvától való függését, Nazarbajev Kazahsztánja végig hűséges szövetségese maradt a putyini Oroszországnak.

Vlagyimir Putyin köztudottan rossz szemmel nézi a volt szovjet tagköztársaságokban kirobbant úgynevezett „színes forradalmakat”, ezek ugyanis sokszor éppen a túlzott orosz befolyás ellen irányulnak, mint például a 2003-as grúz rózsás forradalom, a 2004-es ukrán narancsos forradalom, a 2005-ös kirgiz tulipános forradalom, vagy éppen a 2014-es ukrajnai és a 2020-as fehéroroszországi események. Amelyik országban győztek a színes forradalmak (Grúzia, Ukrajna), ott oroszellenes, nyugatbarát vezetés alakult. Fehéroroszországban viszont orosz segítséggel sikerült letörni a Lukasenka-ellenes felkelést.

A MOSTANI UKRÁN VÁLSÁG IDEJÉN KÜLÖNÖSEN IS ROSSZUL JÖNNE PUTYINNAK, HA HATALOMVÁLTÁS TÖRTÉNNE KAZAHSZTÁNBAN, EZÉRT MINDEN BIZONNYAL MINDENT MEGTESZ MAJD A STATUS QUO MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN.

A Kreml előbb felszólította a kazah vezetést, hogy oldja meg belső problémáit, és figyelmeztette a többi országot, hogy ne avatkozzon bele Kazahsztán belügyeibe. Az üzenet elsősorban az Egyesült Államok felé irányult, amely tagadta azokat a vádakat, melyek szerint felbujtotta volna a tüntetőket.

A legújabb hírek szerint Oroszország ejtőernyősöket küld Kazahsztánba a zavargások megfékezésére. A jellegzetes égszínkék sapkájukról ismeretes orosz légideszantosok (VDV) önálló haderőnemet képeznek az orosz hadseregen belül, képzettségüknek és felszereltségüknek köszönhetően az orosz katonák elitjéhez tartoznak.

A KBSZSZ közleménye szerint

http://www.w3.org/2000/svg\" viewBox=\"0 0 18 13\" xml:space=\"preserve\">"); background-position: 0px 6px; background-size: 18px 13px; background-repeat: no-repeat; background-attachment: initial; background-origin: initial; background-clip: initial; font-family: Roboto, Arial, Helvetica, sans-serif; color: rgb(26, 37, 33); font-size: 1.4rem !important; line-height: 32px !important;">Az Oroszországi Föderációból a KBSZSZ kollektív békefenntartó erőihez csatlakoztak az orosz légideszant csapatok egységei. Az orosz légierő gépei jelenleg a békefenntartó kontingens orosz részét dobják át a Kazah Köztársaság területére.

Közben a kazah vezetés bejelentette, átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz árát.

A „kéksapkások”, az orosz hadsereg légideszantos elit alakulata. Igor Rudenko/ mil.ru / Wikimedia Commons

Feltételezhető, hogy orosz segítséggel sikerül elfojtani a tüntetéseket, ami után megtorlások jöhetnek. Ugyanakkor óvatos reformokra is számítani lehet, Kazahsztán ugyanis jelentős exportkitettsége és a nyugati vállalatok (Exxon, Chevron, Shell, Eni, Total) erős jelenléte miatt nem engedheti meg magának, hogy a Nyugat hasonló gazdasági szankciókat vessen ki rá, mint Fehéroroszországra. Az Egyesült Államok és az Európai Unió érdemi beavatkozása nem várható az eseményekbe, legfeljebb kisebb szankciókra számíthatunk. Kazahsztán geopolitikai tekintetben – szemben Ukrajnával – igen messze van a Nyugattól, ráadásul Oroszország mellett csak volt szovjet tagköztársaságok (Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán) és Kína határolják, vagyis egyértelműen az orosz érdekszféra része.

Címlapkép: Kazah biztonsági erők „terrorellenes művelete” Almatában 2022. január 6-án. Forrás: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu