szombat, július 02, 2022

Az egykor terror tépázta Észak-Írországban most szavazással írhatnak történelmet: a parlamenti választáson győztes katolikusok akár egyesíthetik a szétszakított országot. Egyben marad-e Nagy-Britannia és van-e visszaút az északíreknek az EU-ba?

Egykor – úgy tartották – a Brit birodalom területén soha nem megy le a nap. Mára egy közel 2 milliós lakosú birodalomrész is elég lehet a koronás oroszlán térdre kényszerítéséhez.

Az 1921-ben aláírt angol–ír békeszerződés alapján Észak-Írország százegy éve tartozik az Egyesült Királysághoz. Történetünk főszereplője, a katolikus és nacionalista Sinn Féin (az ír kifejezés jelentése „Mi magunk”) ennél is öregebb: 1905-ben alapította a militáns Ír Köztársasági Testvériség romjain Arthur Griffith. A pártalapítás előtti évben adta ki az ír egység szükségességéről és módjáról szóló elképzeléseit a Magyarország feltámadása című könyvében – ugyanis követendő példának tartotta az 1867-es Kiegyezést, amit mintának szánt a brit-ír együttélés számára. Mindhiába.

Érdemi párbeszédre, majd valamiféle kiegyezésre a század végéig várni kellett. A közbülső időszak a terroré – ezrek estek áldozatul az ír-brit viszálynak. Mindkét oldal, a protestáns britek és a katolikus írek egyként gyászolják halottaikat és viselik évtizedeken át elkövetett bűneik terhét.

(Dr. Beck István elemzése az északír választásokról a csütörtökön megjelent 168 óra hetilapban olvasható teljes terjedelmében.)

Forrás: 168óra

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all