csütörtök, augusztus 11, 2022

Magyarország változatlanul kiugró kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználása terén az EU-ban, de az OLAF legfrissebb jelentése arra is rávilágít, hogy az Európai Ügyészség fontos szereplője lehetne a magyarországi bűnüldözésnek.

Az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) közzétette a 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó jelentését. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Ville Itälä, az OLAF főigazgatója elmondta, hogy csak tavaly több mint félmilliárd euró visszafizetésére tette javaslatot a szervezet, egészen pontosan 527,4 millió euróról van szó. A főigazgató azt is elmondta, hogy a tavalyi volt az első évük, amikor az Európai Ügyészség munkáját segíthették, ennek eredményeként, az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indított eljárást az ügyészség.

Az elmúlt évben az OLAF 212 vizsgálatot zárt le és 294 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz, és 1110 bejelentés ellenőrzése után 234 új vizsgálatot indítottak.

Szintén a tavalyi évhez tartozik, hogy a csalók megpróbálták a járványt kihasználni, és államoknak oltóanyagokat akartak eladni. A módszerük az volt, hogy előleget akartak felvenni, majd annak birtokában eltűnni. Összesen 1,2 milliárd oltóanyag értékesítésére tettek ajánlatot 16,4 milliárd euró értékben. Az OLAF beavatkozása segített felfedni ezeket a hamis ajánlatokat, és ezáltal megelőzni, hogy az államháztartások károkat szenvedjenek.

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, az OLAF 18 ügyben fordult a magyar ügyészséghez konkrét esetek kivizsgálása érdekében, de 12 esetben nem foglalkoztak a témával a magyar kollégák, és összesen négy ügy jutott el a vádemelésig.

Magyarország és Szlovákia éllovas akkor, amikor az uniós közös költségvetésbe befizetendő áfa- és vámbevételekről, pontosabban annak elkerüléséről van szó. Ez minden bizonnyal összefügg a két ország között még mindig virágzó körbeszámlázásokkal, áruk színlelt utaztatásával. 10 magyar eset alapján az OLAF 21,59 százalékos büntetést javasolt kiszabni, míg a szlovákoknál a büntetési arány 42,79 százalék. Eközben az uniós átlag 1,4 százalék. Ez tipikusan egy olyan terület, ahol az Európai Ügyészség hatékonyabban tudnak fellépni – többek között ezért hozták létre ezt a szervezetet.

Ami a különböző uniós forrásokkal, mezőgazdasági, kohéziós alappal kapcsolatos visszaéléseket illeti, 4 év alatt 26 vizsgálatot zártak el, amelyekben azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy Magyarországgal szemben valamilyen korrekciót alkalmazzanak. Az összes forrás 0,69 százalékára vonatkozott ez a javaslat, ami szintén kiemelkedő mértékű, hiszen az uniós átlag 0,25 százalék. Magyarországnál magasabb arány csak Olaszországban (0,96%) és Bulgáriában (0,93%) volt.

Az OLAF csalásmegelőzési szakértői 2021-ben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel is behatóan foglalkoztak. Egy külön munkacsoport vizsgálta a nemzeti tervekbe foglalt, csalás megelőzését célzó intézkedéseket, és az Európai Bizottság azon munkatársainak tett közvetlenül jelentést, akik a 27 uniós tagállam nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek jóváhagyásáért felelősek. Mint ismeretes, Magyarország esetében még nem hagyták jóvá a tervet – a korrupciós kockázatok miatt.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all