vasárnap, szeptember 25, 2022

Hatórás sorok a francia határon, munkaerőhiány és küszködő egészségügy: ahogy újraindult az élet, kirajzolódtak a 2021-ben életbe lépett Brexit kemény következményei. A helyzetet nem könnyíti, hogy mindeközben a brit kormány cselekvőképtelen a Boris Johnson lemondását követő utódlási harc miatt.

Az Egyesült Királyságban múlt hétvégén tört ki az iskolai vakáció, a magyar szemmel késői tanévzárás pedig általában egyet jelent azzal, hogy ezekben a napokban emelkedik meg a legélesebben a külföldre áramló turistaforgalom.

Az idei nyár azonban több okból is rendhagyó. 2019, illetve a koronavírus-járvány kitörése óta ez az első teljes értékű turistaszezon, a járvány miatti pályaelhagyások, és az ebből fakadó munkaerőhiány pedig több hónapja okoz felfordulást az európai légiközlekedésben, ami soha nem látott mennyiségű késést és járattörlést jelent a szigetországban is. Ha ez önmagában nem lenne elég a Nagy-Britanniából elutazni vágyó tíz- és százezreknek, az autóval Európa felé indulók hétvégén belecsöppentek abba, amiben a fuvarozók már másfél éve élnek a Brexit utáni határellenőrzés mizériájába.

Mind a doveri kikötőkhöz, mind a Csalagút folkstone-i végállomásához autók és kamionok ezrei sorakoztak fel, utasaiknak pedig 4-6 órát kellett várniuk, hogy átengedjék őket a kontinensre.

Abban mindenki egyetért, hogy a fennakadást a Brexit utáni határellenőrzési szigorítások okozzák: Franciaország kitelepítette határőrsége egy részét Kent megyébe (ahol Dover és Folkstone is található), az ott szolgálatot teljesítőknek pedig most az egyébként is szigorúbban átnézendő kamionok mellett a turistákat is hosszabb vizsgálat, de legalábbis szigorú útlevélellenőrzés alá kellett vetniük.

Eddig tart a történet objektív része, és itt kezdődik a sokadik felvonása a Franciaország és Nagy-Britannia közötti összetűzéseknek, amelyeket a Brexit életbe lépése és a kilépési megállapodás szürke zónái okoznak. Emlékezzünk: a koronavírus-járvány miatti fokozott határellenőrzések már 2020 végén tettlegességig fajultak Dovernél, tavaly novemberben pedig először a halászat, majd a menekültkérdés mentén feszült egymásnak London és Párizs.

Ez most sincs másként. A Konzervatív Párt elnökségéért, egyúttal pedig a miniszterelnökségért zajló verseny utolsó két talpon maradt játékosa, Rishi Sunak és Liz Truss egyaránt megragadta az alkalmat, hogy a helyzetért ne a Brexitet, hanem a franciákat tegye felelőssé. A korábbi pénzügyminiszter Sunak finomabban, a jelenlegi külügyminiszter Truss keményen állt bele Franciaországba, mondván, nem biztosít kellő mennyiségű határőrt a megnövekedett forgalomhoz.

A valóság azonban nem feltétlenül a toryk állításait erősíti, ugyanis a határkáosz csak részben múlik a jelen lévő határőrök mennyiségén, akiknek a feladata elkerülhetetlenül növekedett meg a Brexit miatt szükséges útlevélpecsételés óta. A helyzethez hozzájárult például, hogy a kormány nem készítette fel a doveri kikötőt a Brexit következményeire: Kent megye 33 millió fontot kért Westminsterből, hogy bővíthessék a kikötői- és határőri kapacitásukat, ennek azonban 2020 decemberében mindössze 0,1 százaléka, 33 ezer font érkezett meg. Bár a mostani helyzethez kétségtelenül hozzájárul a kapacitáshiány is a francia oldalról, a kikötő bővítésének hiánya korlátozza a megoldáskeresést, lévén hely szűkén jelentősen több határőrrel sincsenek beljebb a brit utazók.

 

Ezt hangsúlyozta Pierre-Henri Dumont, a francia oldali kikötőváros Calais-t is magában foglaló választókerület országgyűlési képviselője. Ő úgy fogalmazott: „kötelességünk ellenőrizni, ki lép be az Unióba. Ez nem volt így a Brexit előtt, és most sem a franciák rosszhiszeműsége áll mögötte. Ha Dover nem kap nagyszabású fejlesztési támogatást, még évekig ilyen nagyságrendű problémákra számíthatunk.” A procedúrát ráadásul tovább lassíthatja a jövőben a biometrikus útlevelek kötelezővé tétele, amely szakértők szerint több mint 25 kilométeres dugókhoz vezethet Dover és Calais között.

Nagy Márton fellélegezhet

A doveri káosz, mint azt a bevezetőben említettük, csak az egyik tünete a poszt-Brexit Nagy-Britanniának.

Bár a 2016-os népszavazás során ugyan a maradáspárti kampány hangjai észrevehetetlenek voltak a kilépést szorgalmazók mellett, azt már akkor tudni lehetett, hogy egyértelműen szükség van külföldi munkaerőre Nagy-Britanniában, pláne olyan szektorokban, mint a közlekedés, a szolgáltatások, vagy éppen az orvosi ellátás - a kilépéspártiak által elátkozott uniós bevándorlók pedig komoly erőt képviseltek ezekben az ágazatokban. A kilépést követő munkavállalói exodust (és a beáramló munkaerő elapadását) csak tovább nehezítette, hogy a koronavírus-járvány alatt rengetegen visszaköltöztek szülőhazájukba, és azóta sem tértek vissza elegen – és találja ott magát az Egyesült Királyság, hogy hiába pörögne fel az élet a járvány alkonyán, ennek humánerőforrás-beli korlátjai vannak.

Ennek adott hangot a hétvégén egy Magyarországon június óta jól ismert név, a Ryanairt vezető Michael O’Leary is. Bár a brit kormányt és minisztereit nem idiótázta lea BBC Radio 4-nek adott interjújában arról beszélt: a briteknek a józan eszükre kéne hallgatniuk, hogy kezelni tudják a Brexit utáni munkaerőhiányt. A légitársaság-vezető szerint nem fog megoldódni a reptéri káosz az Egyesült Királyságban, ha nincs egyfajta praktikus enyhítés a vízumrendszerben: mint mondta, életszerűtlen, hogy „marokkói légiutaskísérőknek könnyebben tud engedélyt szerezni, mint olaszoknak vagy szlovákoknak.” Hozzátette: az Egyesült Királyságban egyszerűen nem akarnak elegen dolgozni a szektorban, pláne nem nyáron, és idővel rá kell jönnie a kormánynak, hogy csak akkor maradhat versenyképes a gazdaság, ha nem kell a különböző iparágaknak árakat emelnie, mert eltűntek a külföldi munkások.

A munkaerőhiány az egészségügyben is súlyos, ami azért is aggasztó a toryk (és a brit társadalom) számára, mert Boris Johnson a Leave kampánytól kezdve miniszterelnöksége végéig azt hangsúlyozta, hogy a Brexit után a szigetországban maradó pénzt az NHS-re (a brit nemzeti egészségügyi szolgálatra) költik majd, a várólisták mégis hosszabbak, mint valaha – 2022-re meghaladták a 6 millió főt. Az NHS legfrissebb számítása szerint több mint 8 ezer orvos és 40 ezer nővér hiányzik a rendszerből, de az egykori egészségügyi miniszter, jelenleg az alsóházi egészségügyi bizottságot vezető Jeremy Hunt szerint ez csak „marginálisan köthető” a Brexithez, sokkal inkább a globális orvoshiány része.

A legrosszabbkor jön a kormányzati fejetlenség

Boris Johnson, bár 2016 óta taktikusan építette karrierjét a miniszterelnökség felé, július 7-én mondott le, miután botrányai és szabályszegései soha nem látott lemondási hullámot indítottak a Konzervatív Párton belül. A parlamenti alsóház múlt hét óta nyári szüneten van (ahol Johnson utolsó miniszterelnöki felszólalását azzal zárta: hasta la vista, baby!), és ugyan a miniszterelnök szeptemberig formálisan még pozícióban marad, nyár végére kiderül, Rishi Sunak vagy Liz Truss veheti át tőle a pozíciót.

A doveri káosz és a munkaerőhiány azért is jön nagyon rosszkor, mert a kormány jelenleg már-már cselekvőképtelen; Johnson mögött nincs támogatás, a két utódjelölt pedig egymás legyőzésével és a választók lekenyerezésével van elfoglalva a valódi politikai krízisek helyett.

Az mindenesetre biztos: hogyha a kikötői válságot még nem is feltétlenül írták a konzervatívok számlájára, a Brexit utóhatásait már korábban, például az üzemanyagellátás akadozásakor is megérezték a britek, és minél tovább marad egy helyben a konzervatív kormány, annál kevesebb esélyük van a partygate óta tartó népszerűségi mélyrepülés megfordítására.

(GuardianBBC)

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all