vasárnap, szeptember 25, 2022

Lezárul egy körülbelül negyvenéves korszak a világgazdaságban, amikor a globalizáció lehetővé tette a Nagy Önmérsékletet (Great Moderation), és eljött a Nagy Stagfláció kora, amikor a gazdaság nem növekszik, az árak viszont igen. Ezt írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. A New York-i egyetem Stern Business Schoolának immár nyugalmazott professzora annak idején előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot, és ezért elnyerte a Mr. Doom (Mister Végzet) eposzi jelzőt a közgazdasági sajtóban. Radikális változás megy végbe a világgazdaságban. Vége a Nagy Önmérséklet korának, amely évtizedekig tartott a hetvenes évek stagflációja után – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate-en. Mi jellemezte a Nagy Önmérséklet korát a gazdag országokban? Alacsony infláció, robusztus növekedés, amelyet csak ritkán szakított meg egy-egy recesszió. Alacsonyak voltak az államkötvények hozamai, hiszen alig volt áremelkedés. A tőzsde virágzott.

Hogy sikerült alacsonyan tartani az inflációt? Úgy hogy a szuperglobalizációnak ebben a korszakában Kína és más feltörekvő államok aktív részeseivé váltak a világgazdaságnak: olcsón szállítottak árukat, energiát és nyersanyagot a gazdag országokba. A nagy bevándorlási hullám alacsonyan tartotta a munkabéreket a fejlett államokban. A stabil helyzet lehetővé tette, hogy a termelést jelentős részben kiszervezzék az alacsony munkabérű országokba. Ez a rendszer már recsegni-ropogni kezdett a nagy pénzügyi válság idején, majd jött a Covid-pandémia. Mindkét esetben sikerült megfogni az inflációt, mert keresleti sokk lépett fel, és a jegybankok laza pénzpolitikát alkalmaztak, hogy elkerüljék a deflációt.

Infláció és deglobalizáció

Az infláció most visszatért, és felerősödtek a globalizációellenes tendenciák. A kettő összeg is függ: a munkavállalók a fejlett államokban egyre nehezebben viselték el a növekvő jövedelemkülönbséget. Megindult az ár-bér spirál, amely felerősíti az inflációt, amelyet a világméretű túlkereslet indított el. A globalizációt visszaszorító protekcionizmus pedig akadályozza a kereskedelmet és a tőke szabad áramlását a világban. A világgazdaság balkanizálódása mélységesen stagflációs tényező. Mindezt rontja az, hogy a társadalom egyre inkább elöregszik nemcsak a fejlett államokban, de ez olyan országokban is gondot jelent, mint Kína. Márpedig amíg a fiatal generációk általában termelnek és megtakarítanak, az öregek költenek.

A stagfláció irányába hat a jelenlegi geopolitikai feszültség is. Az amerikai dollárt az Egyesült Államok fegyverként használja. Ez pedig elvezethet oda, hogy gyengül a dollár tartalékvaluta szerepe, emiatt pedig végső soron a dollár is gyengülhet. Ez pedig újabb inflációnövelő tényező lehet – fejezi be fejtegetését Nouriel Roubini a Bloomberg és a Project Syndicate oldalon.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all