vasárnap, szeptember 25, 2022

A megélhetési válság nyomán félő, hogy még inkább jobbra tolódik Európa. Mind több uniós országban kerülhetnek kormányba, vagy kormányhoz közel a szélsőjobboldali tömörülések. Ha csak három mandátumnyi többséggel is, de a jobboldal nyerte a svéd parlamenti választást, derült ki szerdán. Ez elsősorban a Svéd Demokraták (SD) szélsőjobboldali párt előretörésének köszönhető. Ez egyelőre csak bevezetése mindannak, ami Európára vár. A megélhetési válság ugyanis a jobboldali populisták malmára hajtja a vizet, függetlenül attól: az SD esetében inkább arról van szó, hogy a párt keményen lépne fel a bevándorlókkal szemben. Ugyanakkor szeptember végén Olaszországban is változás lesz, hiszen a voksolást majdnem biztosan a jobboldal, azon belül a jobboldali radikális, fasiszta alapokon nyugvó Olasz Testvérek (FdI) nyeri. Spanyolországban a Néppárt (PP) már jelentősen vezet a közvélemény-kutatásokban a kormányzó szocialisták előtt, s a jobbközép politikai erő a jövő év decemberében esedékes parlamenti választás után a szélsőjobb Vox-szal foghat össze. Szlovákiában Eduard Heger miniszterelnök kisebbségi kormánya a szélsőjobb szavazatainak köszönhetően maradhat életben a Richard Sulík által fémjelzett Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt kilépése után. De akkor sem lenne jobb a helyzet, ha az ellenzék kerülne hatalomra: visszatérhetne Robert Fico, az Irány (Smer) párt elnöke, aki közismert nacionalista, euroszkeptikus populizmusáról. Nem is tétlenkedik, népszavazáson buktatná meg a kabinetet és tömegtüntetést szervez.

Egyre több helyen kerülnek kormányba, vagy a kormány közelébe a jobboldali populisták, aminek az Európai Unió jövője szempontjából is gyászos következményei lehetnek. 

S akkor még nem is szóltunk a néhány héttel ezelőtt, Prágában tízezrek részvételével megtartott kormányellenes tüntetésről. A csehek majdnem a fele támogatná a tárgyalásokat Oroszországgal az energiarárak csökkentése érdekében. Pedig az országban a közhangulat az egyik leginkább oroszellenes az EU államai közül.

Recseg-ropog az EU? Vlagyimir Putyin mégis legyőzi az Uniót? Ennyire messze azért nem mennénk, hiszen az uniós országok – beleértve Olaszországot és Svédországot a kormányváltás esetén is – elkötelezték magukat Ukrajna támogatása mellett, de az energiaválság súlyos politikai következményekkel jár. Senki sem tudja megjósolni, hány évig kell még horrorisztikus árakat fizetni a gázért vagy a villanyért. S ha a mostani tél az átlagosnál keményebb lesz, akkor még többen sürgethetik a kiegyezést Moszkvával. Igaz, sok függ attól, hogy alakulnak az erőviszonyok az ukrajnai fronton. Ha az ukránok további területeket lesznek képesek szerezni télig, akkor nagyobb az esély arra, hogy a közhangulat továbbra is Ukrajna-párti marad.

A szélsőjobb veszélyt azonban nem szabad lebecsülni.

Az 1988-ban egykori fasiszták által alapított Svéd Demokraták veszélyes tanokat terjesztenek. Bár aligha lesz a jobboldali kormány tagja, tőle függ majd a kabinet többsége, így komoly befolyásra tesz szert. Kivételes szerepét annak köszönheti, hogy többi jobboldali párt úgy vélte: csak akkor térhetnek vissza a hatalomba, ha kiegyeznek a szélsőjobbal. Ráadásul e pártok retorikájukban is egyre inkább az SD-t mímelik. Ann-Cathrine Jungar kutató, a Södertörni Egyetem szélsőjobboldallal foglalkozó szakértője a Le Monde-nak elmondta: Ez a jobbra tolódás „a szociáldemokratákra is vonatkozik, akik a korábbiaknál keményebb migrációs politikát hirdettek”. A 43 éves Jimmie Akesson, aki 2005 óta áll az SD élén, folyvást azt bizonygatja, hogy pártja végleg szakított a neonáci mozgalomból eredő gyökerekkel. A párt még egy történészt is felbérelt, hogy bizonyítsa ezt. Anna-Lena Lodenius újságíró, a szélsőjobboldalról szóló több könyv szerzője elismeri, a párt „már nem ugyanaz, mint a kezdetekben volt”. Történelmét azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni – mutat rá, megemlítve az aktivistákat és választott tisztségviselőket érintő sorozatos botrányokat. Augusztus végén a svéd média jelentette, hogy a párt egyik alkalmazottja mintegy harminc kollégáját hívta meg egy partira, amin Lengyelország lerohanását ünnepelték a náci Németország által. Több helyi jelöltnek vissza kellett vonulnia, miután rasszista megjegyzéseket tettek. Egyikük megosztott egy üzenetet, amelyben "a kib…ott muszlimok kivégzésére" szólított fel. A párt magát „nacionalistaként” és „szociálisan konzervatívként” határozza meg. Álma a régi idők Svédországának visszahoztala, amikor még szinte nem is volt bevándorlás.

Akessonhoz hasonlóan Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek elnöke szintén úgy foglalt állást, pártja teljesen szakított a fasiszta múlttal. Ehhez képest az FdI több helyi politikusáról derült ki, hogy ma is egyfajta mintának tartják a Benito Mussolini által fémjelzett érát.

Tény ugyan, hogy már sem az SD, sem az FdI nem sürgeti már az Európai Unióból való kilépést. Az azonban nem is kérdés, hogy az Unió komoly szakítópróba elé néz.

Fotó: STEFAN JERREVANG Forrás: TT News Agency via AFP

Forrás: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all