csütörtök, december 08, 2022

Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.

7–9000 euró, azaz közel négymillió forint – ennyibe kerültek szerdán az utolsó elérhető, Moszkvából Belgrádba szóló repülőjegyek. A járatot az Emirates légitársaság működtette, az árak azután szöktek az égbe, hogy a Moszkvából és Szentpétervárról külföldre – Szerbia mellett például Grúziába, Törökországba, Azerbajdzsánba vagy Örményországba – induló járatokra valamennyi jegy elkelt. Hasonló a helyzet most is, a különbség annyi, hogy az interneten a közeli napokra már egyáltalán nincs jegy, a keresések minden alkalommal azt az eredményt adják, hogy a kért időpontra nincs jegy.

A közúti határállomásokon sem jobb a helyzet. Miután Vlagyimir Putyin orosz államfő szerda reggel bejelentette a mintegy 300 ezer embert azonnal, további közel kétmillió embert pedig potenciálisan érintő részleges mozgósításról szóló rendeletet, több mint harminc kilométeres sor torlódott fel az orosz–finn határon és teljesen bedugultak a Grúzia határán lévő átkelők is. A többi opció – a háború és az Oroszország elleni szankciók miatt – már nem működik: az Oroszországgal határos két balti állam, Észtország és Lettország már nem enged be érvényes vízummal rendelkező orosz polgárokat sem, Fehéroroszországba nem feltétlenül érdemes menekülni, mert ott Moszkva-párti rezsim van hatalmon, Ukrajnába pedig a harci cselekmények miatt nehéz bejutni, legalábbis a polgári személyeknek.

3026634b 5652 40f5 92ef 7081baadf3c5

Több mint harminckilóméteres sor torlódott fel az orosz-finn határon
© AFP / Lauri Heino

Csapdában

Míg a közeli napokban aligha várható a sorozás elől menekülők számának visszaesése, Finnország és Grúzia is korlátozni akarja a beengedett orosz polgárok számát. Helsinkiben azt hangsúlyozzák, nem akarják hogy az ország az oroszok tranzitállamává váljon, Grúziában, ahol már vagy 300 ezer orosz tartózkodik, attól tartanak, hogy az újabb hullámokban érkezők megváltoztatják az alig hárommilliós kaukázusi köztársaság etnikai összetételét.

Miközben tíz és talán százezrek igyekeznek elhagyni Oroszországot, a legbátrabbak tüntetni kezdtek a mozgósítás ellen. Több városban tartottak több száz fős tiltakozó akciókat és a rendőrök rövid tanakodás után mindenütt egyformák léptek fel: rabszállító kocsikba terelték a tüntetőket. Helyi források szerint a szerdai nap végére mintegy 1200 embert vittek el a rendőrök.

04def477 5d88 4874 93d0 ec71a3fb8352

Tüntető nőt tartóztatnak le a rohamrendőrök Moszkvában 2022. szeptember 21-én
© AFP / Alexander Nemenov

Zavaros szabályok

Az orosz törvények értelmében a tartalékos állományban lévő mintegy kétmillió állampolgár addig szabadon utazhat, amíg nem kapja meg a behívóját. A már értesítettek jogi helyzete nem egyértelmű: az egyik szabály szerint nem hagyhatják el lakóhelyüket, ám az országba való ki- és beutazást szabályozó törvényben nincs olyan kitétel, amely szerint a behívottak nem utazhatnak ki az országból. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy senkit sem fordítottak vissza a határról az orosz hatóságok, ám az elemzők nem tartják kizártnak, hogy amennyiben tovább tart a tömeges menekülés, akkor megszigorítják a szabályokat.

A mozgósítás által érintett személyeket tanácsokkal segítő – jellemzően nem Oroszországban szerkesztett – honlapok szerint az sem egyértelmű, mi történik azokkal, akik átvették a behívót, ám nem jelennek meg a hadkiegészítő parancsnokságon. Az egyik rendelet szerint ez csak szabálysértésnek számít, viszont egy másik törvényben az áll, hogy a tartalékos állományban lévők a meg nem jelenés esetén akár kétéves börtönt is kaphatnak.

A legcélszerűbb módszer – és valószínűleg sokan azt az utat választják majd – a folyamatos költözés lesz: olyan gyorsan próbálnak lakóhelyet változtatni az országon belül, hogy ne érje utol őket a behívó. Egyes vélemények szerint a behívó átvételének szándékos akadályozása is bűncselekménynek tekinthető, ám a gyakorlatban nehéz lehet bebizonyítani, hogy az adott személy nem valós indokok miatt költözött rendszeresen más településekre.

a4fc18af 655b 4687 a951 daebd69f0a73

A részleges mozgósítás ellen tüntetőt vezetnek el a rendőrök Novoszibirszkben szpetember 21-én
© AFP / Rotislav Netisov

A behívástól, illetve a mozgósítástól való félelmet erősíti, hogy az orosz állampolgárok nem igazán bíznak az állami szervekben, így igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. Azt a gyanút, hogy a részleges mozgósítás a valóságban egyáltalán nem részleges, az is erősíti, hogy közzétették a mobilizációt elrendelő elnöki rendeletet, s a nyilvánosságra hozott dokumentumban hiányzik a hetes pont szövege. Sokan attól tartanak, a szándékosan kihagyott szakaszban szerepel a behívandók pontos száma, s nem kizárt, hogy ott nem a 300 ezres, hanem egy jóval magasabb szám olvasható. A Novaja Gazeta független orosz lap Kreml-közeli forrásokra hivatkozva úgy értesült, hogy a nem közölt pontban egymillió katona behívása szerepel.

Népszerűtlen döntés

A részleges mozgósítás az utóbbi évek minden bizonnyal legnépszerűtlenebb döntése, a behívhatók körébe mintegy kétmillió ember tartozik. Oroszországban – legalábbis az új, Szovjetunió szétesése után létrejött Oroszországban – eddig egyszer sem hoztak ilyen döntést, hiszen Putyin is joggal tart attól, hogy az intézkedés az eddig semleges álláspontot elfoglaló polgárok millióit fordíthatja szembe a Kreml politikájával. A szovjet időkben az 1979-ben kezdődött és tíz évig tartott afganisztáni háború jelentős mértékben hozzájárult a kommunista államszövetség 1991-es felbomlásához.

82b43120 8acc 44a6 9124 3f5972031493

Moszkvai rendőrök előállítanak egy demonstrálót 2022.szeptember 21-én
© MTI / EPA / Makszim Sipenkov

Most az orosz kormánypárti médiumok mindent elkövetnek, hogy a nézők azt lássák, honfitársaik rohannak, hogy szolgálhassanak. Egymás után jelennek meg azok a beszámolók, amelyek szerint sokan már az előtt jelentkeznek, hogy megkapták volna a behívójukat. „Nem félek. Meg akarom védeni a rokonaimat és a hazámat” – idézték az orosz médiumok az egyik önkéntest, Iszmailt. Egyébként nagyon valószínű, hogy az orosz hatóságok úgy igyekeznek majd elejét venni a komolyabb tiltakozó hullám kialakulásának, hogy nem az ország nyugati, európai feléből, hanem az ázsiai területen lévő kisebb településekről gyűjtik össze a háború folytatásához szükséges katonákat.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all