csütörtök, december 08, 2022

Pénteken a brit parlamentben a frissen hatalomra jutott Liz Truss pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng bemutatta a kormány nagy gazdasági mentőcsomagját, amely az 1972 óta legnagyobb adócsökkentéssel és a gazdasági szabályozás lazításával akarja belökni a brexit óta látványosan gyengén teljesítő, újabban pedig a többi európai gazdasághoz hasonlóan a koronavírus-járvány, az energiaár-emelkedés és az inflációs spirál által is meggyengített brit gazdaságot.

A beszéd hatása nem maradt el: a font már Kwarteng beszéde alatt mélyrepülésbe kezdett, majd a hétfői kereskedés során történelmi mélypontra ért az amerikai dollárral szemben: a reggeli órákban mindössze 1,03 dollárt adtak a hagyományosan jóval erősebb brit valuta darabjáért. Bár a dollár manapság minden más valutával szemben bivalyerős, a brit font zuhanása így is meredek volt: pénteken egy nap alatt 3,6 százalékot vesztett az értékéből, majd hétfőn reggel az ázsiai piacokon további 4,9 százalékot, mígnem 1,07-re erősödött vissza a nap végére.

Ezzel párhuzamosan a kötvénypiacon is kisebb pánikot okozott a bejelentés, ahol eladási hullám söpört végig, és az – egyebek mellett a brit gazdasági kockázatokat is jelző – hozamok évtizedes csúcsokra emelkedtek.

Az ideges reakció oka, hogy a gazdaságélénkítő terv piaci szereplők és elemzők szerint túl drága, kevés hatással lesz a növekedésre, jelentősen rontja a brit adóssághelyzetet, és az inflációt is növelheti, ezzel pedig a brit jegybanki politikát is aláássa. Tágabb értelemben pedig arról van szó, hogy Boris Johnson miniszterelnökségének szétszórtságát

a jelek szerint a hasonlóan átgondolatlan doktríner konzervativizmus váltotta fel:

Liz Truss nemcsak a külsőségekben, gazdasági programjában is Margaret Thatchert idézi, ám egy, az 1980-as évekétől merőben eltérő helyzetben próbálja feléleszteni az 1980-as évek konzervatív dogmáit, ezért elég kevés esély van azok sikerére.

A font árfolyama mindenesetre jelzi, hogy a piacok mit gondolnak a brit kormány terveiről: a befektetők bizalma megrogyott, és már-már fejlődő világbeli országként kezdték el kezelni az Egyesült Királyságot – mondta a Bloombergnek az egyébként sorozatos botrányai miatt szintén gyakran csődtömegként kezelt Deutsche Bank devizapiaci elemzőrészlegének vezetője.

Adócsökkentés, de miből

Kwarteng költségvetési terve a következő főbb pontokból áll:

  • 2023 áprilisától eltörlik a személyi jövedelemadó eddigi legfelsőbb, 45 százalékos kulcsát, amelyet az évi 150 ezer fontot (kb. 68 millió forintot) meghaladó jövedelem után kellett megfizetni. Így a legmagasabb kulcs 40 százalék lesz, amely az 50 271 font feletti jövedelemre vonatkozik.
  • Az alap személyijövedelemadó-kulcsot 20-ról 19 százalékra csökkentik, ez a 12 571 és 50 270 font közötti éves jövedelemre vonatkozik.
  • Visszavonják az egészségbiztosítási hozzájárulás tervezett 1,25 százalékos emelését, amelyet áprilisban jelentett be a kormány.
  • 60 milliárd fontot szánnak a növekvő energiaárak ellensúlyozására.
  • Eltörlik a társasági adó tervezett emelését, amely 2023-tól 25 százalékra emelte volna a vállalatok adóterheit a jelenlegi 19 százalékról.
  • Szintén nem lép életbe jövőre az osztalékjövedelmekre vonatkozó tervezett adóemelés.
  • Csökkentik az ingatlanvásárlásra vonatkozó adóterheket, költözés esetén 250 ezer, első lakóingatlan vásárlása esetén 300 ezer fontos értékig nem kell adót (stamp duty) fizetni.
  • Eltörlik a bankárok bónuszaira vonatkozó korlátozást.
  • Különleges beruházási övezeteket jelölnek ki, ahol könnyebb engedélyeztetést és alacsonyabb adókat ígérnek a befektetőknek.
  • Korlátozzák a sztrájkjogot, elsősorban a közlekedési vállalatok számára.

Thomas Sampson, a London School of Economics tanára szerint a gazdasági program rossz fogadtatása mögött számos ok húzódott. Egyrészt kevés értelme van adócsökkentéssel megpróbálni élénkíteni a gazdaságot egy olyan időszakban, amikor a brit jegybank pont a gazdasági aktivitást visszafogó kamatemelésekkel próbálja megfékezni az inflációt.

1664258316 temp OnLNmk cikktorzs2x


Vásárlók egy londoni szupermarketben – Fotó: Paul Childs / Reuters

A brit fogyasztói árak augusztusban éves összevetésben 8,6 százalékkal emelkedtek, ami ugyan valamelyest enyhébb a júliusi 8,8 százaléknál, de messze van a jegybank 2 százalékos céljától. Emiatt a brit jegybank – a legtöbb fejlett világbeli jegybankhoz hasonlóan – tavaly ősz óta óvatosan emelgeti az alapkamatot, hogy ezzel mérsékelje a gazdaság pénzbőségét, és korlátozza az árak emelkedését.

A kormány és a jegybank lépései ebben a helyzetben egymás ellen hatnak. Miközben a jegybank szeretné csökkenteni a gazdaság pénzbőségét, az állam az adócsökkentéssel növeli azt.

Ez egy olyan helyzetet teremt, mintha a sofőr egyszerre taposna a gázra és a fékre a kocsiban, ezzel növelve – jelen esetben a gazdasági és piaci – balesetek esélyét

– írta Mohamed el-Erian alapkezelő, aki sok kollégájához hasonlóan szeret a gazdaságfilozófia mezsgyéin bóklászni.

A másik, régi probléma, hogy a Truss-kormány tervében szó sem esik arról, hogy a nagy állami bevételkiesés hogyan érinti majd a brit államadósság helyzetét. Az adócsökkentés becslések szerint 161 milliárd fontos bevételcsökkentést jelent a brit állam számára a következő öt évben, míg a növekvő energiaárakat ellensúlyozandó bevezetett állami támogatási program fél év alatt további 60 milliárdos cechet jelent. A friss költségvetési tervek fényében a brit államnak csak a következő hat hónapban 72 milliárd font adósságot kell majd felvennie, erősen növekvő kamatok mellett. Az ilyesmit a piaci befektetők jellemzően nem szeretik, részben ezt vezették le a fonton.

Nem tűnik hatékonynak

A harmadik probléma a tervvel, hogy vélhetően nem lesz jelentős hatása a brit növekedésre. Számos közgazdász kiemelte a lépés mentén, hogy a gazdagok adóinak csökkentése nem vezet a foglalkoztatás és a növekedési ütem értékelhető emelkedéséhez. Konzervatív körökben az 1980-as évek óta megdönthetetlen mantra, hogy az adók csökkentése növeli a befektetésre rendelkezésre álló pénzt, így pedig a beruházási hajlamot, a több beruházás pedig meglöki a foglalkoztatást és a növekedést, és több adóbevételt generál. Ezzel szemben egyre több empirikus kutatás szerint a vállalatok és a gazdagabb rétegek adóterheinek csökkentése leginkább az egyenlőtlenségeket növeli, de a növekedéshez keveset tesz hozzá, és az adóbevételeket sem emeli.

További gond, hogy miközben a kormány az adócsökkentéssel visszavágja saját bevételeit, számos fontos közszolgáltatás súlyosbodó finanszírozási problémákkal küzd, az egészségbiztosítástól az oktatáson át az infrastruktúráig.

Ezekre nem jut pluszpénz a Truss-tervben, holott a közszolgálatatások fenntartása jelentősebb hatással van a növekedésre, mint az adók csökkentése – mondta egy brit agytröszt elemzője, Torsten Bell a Financial Timesnak.

A program fő nyertesei a leggazdagabb rétegek lesznek. Az adócsökkentés és az osztalékadó növelésének eltörlése értelemszerűen nekik kedvez, de a járulékok megvágásával is ők járnak jól: Bell számításai szerint az adócsökkentések közvetlen hatásait nézve a lakosságnál maradó pénz felét a brit társadalom legfelső 5 százaléka teheti el. Jason Furman, a Harvard Egyetem professzora szerint a közvetlen hatásokkal – például a gyenge fontból eredő drágulással vagy a kamatemelésből fakadó jelzáloghiteltörlesztőrészlet-emelkedéssel – is számolva az arány még rosszabb lehet.

Így aztán a brit kormány jelentős pénzeket éget majd el annak érdekében, hogy tovább súlyosbítsa azokat a társadalmi és gazdaságszerkezeti problémákat, amelyek eddig is visszafogták a brit gazdaságot.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a csomag maga konkrétan mennyire növeli az inflációt: miután a gazdagabb rétegekre kevésbé jellemző, hogy fogyasztásra költik a pluszpénzt, vélhetően a fogyasztói árakra gyakorolt közvetlen hatása mérsékelt marad. Ugyanakkor a helyzetet rontja, hogy a csomag által kiváltott piaci reakciók mind az inflációs, mind a finanszírozási helyzetet rontják:

  • A font gyengülése természetesen az importált termékek áraiban is meg fog jelenni, márpedig az Egyesült Királyság (a koronavírus okozta 2020-as fogyasztáscsökkenéstől eltekintve) hagyományosan többet importál, mint exportál.
  • másik probléma, hogy a kötvénypiaci bizalom megingása és a hozamok emelkedése a hitelfelvételt is megdrágítja majd a brit állam számára, azaz az adócsökkentés költsége még a tervezettnél is jóval magasabb lehet.

Komoly ára van, de mekkora?

A fiaskónak komoly ára lehet egy olyan helyzetben, amikor eleve egyre kisebb a brit kormány mozgástere. A brit gazdaság kilátásai már eddig sem voltak jók: az OECD friss prognózisa szerint idén 3,4 százalékos növekedés, jövőre stagnálás várható az Egyesült Királyságban.

Egyes piaci szereplők a font zuhanása miatt újabb kamatemeléseket várnak a jegybanktól, ami természetesen tovább csökkentené a növekedési mutatókat, és emelné az állam és a lakosság adósságterheit is. Mások arról beszélnek, hogy a jelen helyzetben csak rontana a brit gazdaság megítélésén egy gyors tűzoltás, hiszen azt az üzenetet adná a piacok felé, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz. A nemzetközi gazdasági sajtóban közben röpködnek a brit helyzetet fejlődő országok válságaihoz hasonlító anekdoták.

1664258450 temp pPBgPF cikktorzs2x


Kwasi Kwarteng beszél a brit parlament alsóházában 2022. szeptember 23-án – Fotó: Jessica Taylor / House Of Commons / Reuters

A brit gazdaság teljesítményét az utóbbi években az Európai Unióból való kilépés is visszafogta: közgazdászok szerint ma már egyre több kézzelfogható jele van annak, hogy az ország nem profitált, sőt bukott a brexittel. E tekintetben pedig nem ígér sok jót, hogy elődeihez hasonlóan Liz Truss is részben az EU ekézésével és különösen az északír protokoll felrúgásával kampányolt korábban, hogy megtámogassa a saját maga és pártja régóta gyenge népszerűségét. A Bloomberg általában visszafogottabb szóvirágokban utazó szerkesztői hétfői véleménycikkükben idiótának nevezték az unióval szembeni keménykedést, és azt írták, hogy Truss eddigi nyilatkozatai elhomályosították terve esetleges jó szándékait.

Mások ugyanakkor úgy vélik, a terv és Truss fogadtatása indokolatlanul negatív. Tyler Cowen, a George Mason Egyetem konzervatív közgazdászprofesszora szerint

  • semmi jele, hogy a piacok komolyan kételkednének benne, hogy az Egyesült Királyság képes visszafizetni adósságát;
  • a kötvényhozamok emelkedése ellenére az ország még mindig negatív reálkamat mellett tud hitelt felvenni (az infláció magasabb, mint a kötvényekre fizetendő 4,3-4,5 százalékos kamat);
  • a valutaárfolyam-esés Japántól Dél-Koreán át az eurózónáig gondot okoz, azaz nem csupán brit betegség;
  • és a Truss-terv számos támogatandó deregulációs elemet tartalmaz, például a lakóingatlan-építés megkönnyítésére vagy a szárazföldi szélenergia-termelés engedélyezésére vonatkozóan.

A kormány mindenesetre nem pánikol. Kwarteng azt mondta a múlt héten a Financial Timesnak, hogy „a piacok mindig mozognak. Fontos, hogy nyugodtak maradjunk, és a hosszú távú stratégiára fókuszáljunk.” Ezt a hétvégén is megismételte, és közölte, hogy nem fog visszakozni a kormány. Az inflációt firtató kérdésekre pedig azt mondta, annak kezelése a jegybank felelőssége.

Borító: Liz Truss miniszterelnök üzemlátogatáson Northfleetben 2022. szeptember 23-án – Fotó: Dylan Martinez / Reuters

Forrás: Telex

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all