Világ

Részletek

Kategória: Világ

Egy hónapja bízta meg az ukrajnai háború irányításával Putyin a Csecsenföldön és Szíriában már bizonyított és a hadi sikerekért túl nagy árnak a civilek legyilkolását sem tartó Szergej Szurovikin tábornokot, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten bevált recept nem hozza a várt eredményt Ukrajnában. Sőt, inkább kontraproduktív. Az oroszok ráadásul a stratégiai fontosságú Herszon városból is visszavonulnak, ami egyértelmű kudarc.

Brutálisabbá, kegyetlenebbé válik az orosz-ukrán háború - jósolták sokan októberben, miután Oroszország új katonai parancsnokot nevezett ki a háború élére. Azt a Szergej Szurovikin tábornokot, akinek a neve egybeforrt azzal, amit az oroszok 2017 és 2020 között Szíriában csináltak: a Közel-Keleten az oroszok széleskörű támadásokat indítottak civilek ellen és tiltott, vegyi fegyvereket is bevetettek. Így amikor október 8-án kinevezték Szurovikint, nagyjából egyértelművé vált, hogy a Kreml új, a Szíriában bevált taktikát akarja alkalmazni Ukrajnában.

Így is történt. Oroszország ekkortól kezdve elkezdte fokozni a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, komoly áramkimaradásokat okozva például az erőművek elleni támadásokkal. Kijev szerint az ország erőműveinek több mint 30 százalékát célba vették és megsemmisítették. A fővárost is újra elkezdték támadni, az elmúlt hetekben az ukrán fővárosra többször mértek légicsapásokat, miközben az Iránból újonnan szállított rakéták segítségével az oroszok országszerte próbálják elüldözni és demoralizálni a civileket.

Halottak ezrei és rommá lőtt városok maradnak Putyin "Armageddon-tábornoka" nyomában - írta a HVG360 Szurovikin kinevezése után a róla szóló portrécikkben. Ebből az is kiderül, hogy az új főparancsnok nem Szíriában mutatkozott be először. 2004-ben Csecsenföldre vezényelték, ahol a négygyermekes családapa, mint egy robot, mindenféle érzelem nélkül vetette be a légierőt és a rakétákat, miközben egyáltalán nem érdekelte, hány polgári célpontot kell elpusztítania a feladata teljesítése érdekében. Kinevezésével Putyin azt várja tőle, hogy Ukrajnában is folytatja a csecsenföldi és szíriai pusztító taktikát. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesek lényegében csendben tűrték azt, amit Szíriában az oroszok műveltek, az akciók és a válaszlépések hiánya pedig hozzájárult ahhoz, hogy Putyin sikerként könyvelje el az oroszok szíriai műveleteit.)

Lerombolt városrész a szíriai Aleppo-ban 2016 tavaszán
© AFP / AMEER AL-HALBI

Csakhogy bő egy hónappal Szurovikin kinevezése után egyelőre nem tűnik úgy, hogy az, ami Csecsenföldön és Szíriában működött, az Ukrajnában is beválik. A Stratfor geopolitika intézet elemzése szerint a szíriai taktika eddig sokkal inkább kontraproduktívnak bizonyult. A polgári infrastruktúrára és a nem harcoló személyekre mért orosz csapások a Stratfor szerint még elszántabbá tették az ukránokat, miközben megerősítették egyes NATO-tagállamok elhatározását, hogy továbbra is katonai segítséget nyújtsanak Kijevnek.

Jóllehet Szurokovin módszerei pánikot keltenek az ukrán városokban, ez sem a civilek megtöréséhez vezet, ellenkezőleg: a harag megerősítette az ukrán területek katonai megszállása elleni ellentámadások társadalmi támogatottságát. A Stratfor szerint ráadásul az orosz támadások nem elég kiterjedtek ahhoz, hogy megbénítsák Kijev fegyveres erőinek irányítását és ellenőrzését, a frontvonalban lévő csapatok utánpótlását biztosító logisztikát, és nem menekül el annyi civil, mint amennyire az oroszok számítottak. Az oroszok helyzetét nehezíti, hogy Ukrajna kiterjedt szárazföldi határai számos olyan fő- és mellékútvonalat biztosítanak a NATO számára, amelyek vagy az orosz drónok és harci repülőgépek hatótávolságán kívül esnek, vagy annak a kockázatát hordozzák magukban, hogy az ukrán légierő semlegesíti őket.

Szurovikin tábornok a szíriai orosz erők parancsnokaként sajtótájékoztatót tart Moszkvában 2017. szeptember 6-án
© AFP

Mindeközben viszont az orosz emberi jogsértések azokat a politikai narratívákat erősítik fel, amelyek segítségével a NATO-országok vezetői igazolni tudják az Ukrajnának nyújtott támogatások szükségességét.

Mindennek ellenére a Stratfor a Szurokovin nevével fémjelzett taktika folytatására számít. Az elemzők szerint a jövőben Moszkva egyre inkább a frontvonalhoz közel élő civilekre összpontosíthat, hogy növelje a Kijevre és Európára nehezedő menekültterhet, tönkretegye az ukrán hadsereg által esetlegesen használt infrastruktúrát, és demoralizálja a területeket visszafoglaló ukrán erőket, amelyek romokban találják városaikat és otthonaikat. “Oroszország ebben az erőfeszítésben felhasználhat tiltott vegyi fegyvereket - különösen olyan vegyi fegyvereket, amelyeket nehezebb nyomon követni, mint a mustár- vagy klórgáz” - véli a Stratfor. Igaz, az elemzés szerint a vegyi fegyverek használatára a NATO és más országok is úgy reagálnának, hogy növelnék az Ukrajnának nyújtott támogatásokat és további nyugati szankciókat fogadnának el.

A Stratfor szerint ráadásul annak ellenére, hogy Oroszország mintegy 300 ezer sorkatonát mozgósított, az orosz egységek létszámhiányosak, és a legtöbb új katonának hetekbe telik, mire harckészültségbe kerül. Sok egységnek nincs is elég felszerélése, így nem valószínű, hogy rövid távon képesek lesznek megállítani az ukrán ellentámadásokat.

Miközben a Kreml Szurovikintól várta a csodát, szerdán az orosz vezetés úgy döntött, hogy a hadsereg kivonul a dél-ukrajnai Herszonból és átvonul a Dnyeper keleti partjára - mindezt az orosz védelmi miniszter mellett Szurovikin volt kénytelen bejelenteni. Ez azért is jelentős fejlemény, mert Herszon az egyetlen olyan megyeszékhely, amit a február óta tartó invázió során az oroszok "hivatalosan" annektálni tudtak, ráadásul nem is olyan régen, szeptember 30-án. Miután azonban az ukránok megsemmisítették a Dnyeperen átvezető egyetlen hidat, az oroszok képtelenek ellátni utánpótlással a Herszon térségben harcoló orosz csapatokat. (Próbálkoztak ugyan kompokkal, de ez hosszútávon nem bizonyult fenntarthatónak.)

Ukrán zászló egy megrongálódott iskolaépület falánál az orosz megszállás alól felszabadított Herszon megyei Arhanhelszke településen 2022. november 6-án.
© MTI / EPA / Hannibal Hanschke

Herszon elvesztése tehát súlyos presztízsveszteség, a háborúpárti orosz radikálisok dühösek is a döntés miatt. Azért is kínos ez Moszkvának, mert amikor az ukránok délen augusztusban ellentámadást indítottak, akkor annak a fő célja éppen Herszon visszafoglalása volt, ami most sikerült. Az, hogy az oroszok nem mertek utcai harcokba keveredni az ukránokkal Herszonban, arra utal, hogy az oroszok óriási veszteségeket szenvedtek eddig, és a harci morál sem jó.

Tény, hogy míg az ukránok az utóbbi időszakban sokkal elszántabbak lettek, az orosz haderőn belül inkább csak nőtt a belső feszültség. Legutóbb a Donyeckben harcoló orosz Csendes-óceáni Flotta 155. dandárjának tengerészgyalogosai teregették ki a szennyest, mondván, magas rangú tisztek próbálják eltitkolni az oroszok valós veszteségeit. A Meduza portál által részletesen ismertetett ügy előzménye, hogy október végén a Donyeckben található Pavlivka falu közelében súlyos harcok törtek ki az orosz és az ukrán erők között. November 5-én az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy "legyőzték" az ukrán erőket a déli donyecki fronton; másnap azonban több orosz "haditudósító" is közzétett egy üzenetet a Csendes-óceáni Flotta 155. dandárjának tengerészgyalogosaitól, akik részt vettek az offenzívában.

Ukrán tüzérségi ágyú tüzelés közben Donyeck térségében 2022. november 8-án
© AFP / Bulent Kilic

A tengerészgyalogosok azt állították, hogy egységük négy nap alatt mintegy 300 embert és felszerelésük felét vesztette el. Arra kérték Oleg Kozhemjakót, az oroszországi Primorszki terület kormányzóját, hogy folytasson független vizsgálatot a sikertelen műveletért és vizsgálják ki a súlyos veszteségekért felelős tisztek felelősségét. A tengerészgyalogosok állítása szerint parancsnokaik azzal számoltak, hogy Pavlivka elfoglalását az ukrán állások "átcsúszásával" érik el, de ez végül azt eredményezte, hogy az emberek egy "gyilkos zónában" rekedtek. Mivel a parancsnokok félnek vállalni a felelősséget a sikertelen manőverért - állították a tengerészgyalogosok -, ezért folytatták a veszteségekről szóló hivatalos adatok "eltitkolását és elhallgatását".

A tengerészgyalogosok sirámai - a hírverés ellenére - nem hatották meg a katonai vezetést. Legalábbis erre utal, hogy az orosz védelmi minisztérium hétfőn a Telegramon közölte: a 155. dandár több mint 10 nap alatt elszenvedett veszteségei nem haladják meg a személyi állomány 1 százalékát. A minisztérium egyúttal közölte, hogy a tengerészgyalogosok "folytatják offenzívájukat a kijelölt felelősségi területen a harci küldetés teljes befejezéséig".

Forrás: HVG