szombat, február 04, 2023

Az ázsiai országban sosem látott nehézségeket okoz az a koronavírus, amiről a nyugati országok szép lassan kezdtek megfeledkezni. Persze a kommunista állam szerint minden a legnagyobb rendben, és nincs semmi látnivaló, ám több okunk van kételkedni ebben, mintsem elhinni.

Kínában a járvány 2019 végi kitörése óta összesen 4 596 884 fertőzöttet regisztráltak, és 17 273 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben

– közölte szerdán kínai adatait a Johns Hopkins Egyetem. A 17 ezer halálos áldozat nem tűnik soknak egy 1,4 milliárd lakosú országban, de a hivatalos kínai adat még ennél is jóval alacsonyabb, mindössze 5258.

0febf164 2691 4f72 ad75 cc5b4f358ab7


A Csengtui Hatodik Népi Kórház sürgősségi osztályának egészségügyi személyzete COVID-19 betegeket kezel 2022. december 29-én
© AFP / Imaginechina / Wang Qin

Ha csak ezeket a számokat látnánk, azt gondolnánk, hogy koronavírus-ügyileg minden rendben van a világ legnépesebb országában. Igen ám, de több ok miatt nem ennyire egyszerű a helyzet. Egyrészt az, hogy a kínai hatóságok adatközlései finoman szólva is sokszor kétségbe vonhatóak, a másik, hogy minden jel arra mutat, sokkal nagyobb a probléma, mint amit kifelé mutat az ország. És itt nemcsak a nyugati média cikkeire gondolunk, ennél is beszédesebbek ugyanis azok a beszámolók, amiket maguk a kínaiak tesznek közzé a közösségi oldalaikon.

Ez utóbbira kiváló példa több közt a Bloomberg gyűjtése, amely azt szedte össze, hogyan panaszkodnak a helyiek a krematóriumok túltöltöttségére.

A rendszer megbénult.

A hamvasztás és a temetés nehézségei minden képzeletet felülmúlnak.

Folyamatosan özönlenek a holttestek.

Csak néhány idézett a kínai közösségi oldalokról, amik megmutatják, valójában mi a helyzet.

Hasonló helyzetről számolt be egy, a Hunan tartomány fővárosából, a 11 millió lakosú Csangsából kikerült videó is. Eszerint az 1500 ággyal rendelkező egyes számú kórházban elutasítják a fertőzött pácienseket mondván, a kórház megtelt. A videóból az is kiderült, hogy sok orvos is koronavírus-fertőzött, de a veszélyhelyzet miatt tovább dolgoznak. Bár a kínai hatóságok azt elismerték, hogy több városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen hamvasztanák el a halottakat.

4929e344 bb8b 4f1e a1ff 818989bb05ff


Orvosok látogatják a háztartásokat Hunan tartományban 2022. december 29-én
© AFP / Xinhua / Jian Biao

Ez pedig ismét felveti a kérdést, mennyire lehet megbízni a kínai hivatalok jelentéseiben, hiszen 17 ezer, vagy még inkább 5 ezer holttestnek egyáltalán nem kellene megterhelnie egy több mint egymilliárdos ország infrastruktúráját.

Hogy jutottunk el idáig?

Kínában sokáig a zéró toleranciát alkalmazták a koronavírussal szemben, ami azt jelentette, hogy a hatóságok akár többmilliós metropoliszokat is gond nélkül lezártak néhány fertőzött miatt. A tavalyi év vége felé azonban Kínában szokatlan tüntetéshullám vette kezdetét, hogy lazítsanak a szabályokon, ám ezek sokáig nem értek el semmilyen eredményt.

A fordulat akkor következett be, amikor Hszi csin-pinget, a kínai állam vezetőjét harmadszorra is megválasztották a kínai kommunista párt és így az ország élére. Bár Hszi nagyon sokáig kitartott a zéró tolerancia elve mellett, mondván, ennek köszönheti országa, hogy elkerülte a nyugati féltekén látható halálozásokat és leterhelt kórházakat, végül csak beadta a derekát, és enyhített a szabályozáson.

Vélhetően abban bízott, hogy mivel világszerte lecsengőben volt a járvány, ezért Kínát sem fogja nagyon megterhelni, ha kicsit lazítanak a gyeplőn.

Akik még emlékeznek a kórházak előtti sorokra

“A járványcsúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője.

Peking hétfőn mindössze 3 Covid-halálozást jelentett, ami azért nem túlságosan sok a 20 milliós városban. „Hetekig tartó koncentrált erőfeszítések után Pekingnek sikerült átjutnia a fertőzési csúcson” – fogalmazott például Vang Guang-fa, a Pekingi Egyetemi Első Kórház specialistája.

Persze azért vannak ennél őszintébbnek tűnő hangok is. Az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese például úgy nyilatkozott a Zsenmin Zsipao központi pártlapnak, hogy

mára Sanghaj lakosságának 70 százaléka megfertőződhetett a vírussal.

“Ma hússzor vagy harmincszor nagyobb a fertőzöttség Sanghajban, mint áprilisban és májusban volt” – mondta egy másik doktor. Nem hiába ezt a két hónapot emelte ki, ekkor volt ugyanis lezárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt.

A sanghaji helyzetet lényegében megerősítette a Reuters tudósítója is, aki bejutott a 25 milliós város egyik nagy kórházába, és emberek tömegeiről számolt be, akik a koronavírus miatti ellátásra várakoztak.

Az ilyen őszinte hangok azonban elvesznek a zajban. Az állam másik szócsöve, a Global Times már arról ír, hogy „amióta Kína optimalizálta a Covid–19-re adott válaszintézkedéseket, az ország a fertőzés visszaszorításáról az erőforrások felhalmozására és a súlyos esetek megelőzésére helyezte a hangsúlyt. Ellentétben azzal, amit a nyugati média állít – hogy az ország nincs felkészülve az esetszámok megugrására –, a kórházak számos gyakorlati előkészületet tettek, beleértve a lázas klinikák építését és az betegek kórházba szállítását, hogy megbirkózzanak a növekvő fertőzésszámmal, és megóvja az emberek egészségét.” Sőt, egy olyan orvost is megszólaltattak, aki „emlékszik azokra a mozgalmas napokra, amikor a koronavírus-fertőzöttek hosszú sorait fogadták a klinikák előtt.”

„Emlékszik még”, így, múlt időben.

Ezzel szemben a valóság az

Az Airfinity Ltd., egy londoni székhelyű, egészségügyi elemzésekre összpontosító kutatócég becslése szerint Kínában a Covid-halálesetek száma a jelenlegi napi (!) 9000-ről akár napi 25 000-re is emelkedhet januárban. Emlékezzünk Kína hivatalosan mindössze 5 ezer halottat ismer el a járvány három évvel ezelőtti kezdete óta.

A Frontiers of Medicine tudományos folyóiratban szerdán publikált tanulmány szerint a korlátozások december 7-ei feloldása után csupán december első három hetében mintegy 248 millió ember, a lakosság 18 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést. Mindez azt mutatja a tanulmány szerzői szerint, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelelő immunitással.

1d3d405c 28ca 4de4 a7f9 d5bfc1b27feb


Egy egészségügyi dolgozó kenetmintát vesz egy férfitól a Covid–19 koronavírus vizsgálatához Sanghaj Jing'an kerületében 2022. július 11-én.
© AFP / Hector Retamal

A jelenlegi járványhullám a tanulmány szerint várhatóan márciusig vagy áprilisig tart. Igaz, jegyzik meg, az előrejelzéseket megnehezíti, hogy a kínai hatóságok felhagytak a koronavírusos esetek számának közlésével. (Azóta a napokban Kína ismét ígéretet tett arra, hogy megosztja majd az adatokat.)

A tanulmány szerint a fő veszélyt az jelenti, ha a fertőzés a viszonylag jól felszerelt kórházzal és egészségügyi rendszerrel rendelkező nagyobb városokból eljut Kína középső és nyugati tartományaiba, azaz a távolabbi vidéki régiókba is. Ott ugyanis nemcsak hogy nincs felkészülve a járványra a helyi egészségügy, de a lakosság nagy része idősekből áll, akiknek többségét a mai napig nem oltottak be.

Egy, a The New York Times-ban megjelent anyagban pedig azt jósolták, hogy újabb óvintézkedések hiányában a koronavírus a következő négy hónapban annyi embert ölhet meg Kínában, mint ahány amerikait az egész hároméves világjárvány alatt, azaz egymillió embert. Igaz, ez a legpesszimistább becslés, de jól mutatja, mennyire eltérően mutatják be Kína koronavírus elleni harcát Nyugaton és az ázsiai országban.

Ami mindent borít: a holdújév

Január végén kezdődik a megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a holdújév amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. Márpedig, ha valami, ez biztosan nem segít abban, hogy kordában lehessen tartani a járványt. Az utazási kedvet pedig minden bizonnyal az is növeli, hogy az utóbbi években rendkívül szigorú előírások voltak érvényben, így sokan most pótolnák az elmúlt években elmaradt utazásokat.

67b53827 81e5 449c 9990 567545915a8a


© AFP / Hector Retamal

És ha már utazás: sok kínai nem áll meg az államhatároknak, hanem kihasználja az ünnep adta lehetőséget, és külföldre utazik. Illetve utazna, hiszen egyre több ország döntött úgy, hogy a bizonytalan járványhelyzet miatt szigorít a kínaiak beutazásán. Bár az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a múlt héten még azt közölte, jelenleg nem javasolnak semmilyen különleges, kizárólag a Kínából érkező utazókra vonatkozó intézkedést, a hét elején már arról szóltak a hírek, hogy az EU is egységes döntést hozhat az ügyben, Franciaország, Olaszország és Spanyolország már be is vezetett tesztkötelezettséget a Kínából légi úton érkezőknek. Ezzel nincsenek egyedül, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság például már negatív teszthez köti a belépés engedélyeztetését, de hasonló döntést hozott már Japán és Ausztrália is.

Persze erre is hamar megvolt a hivatalos kínai válasz: az országból érkezőkre vonatkozó korlátozások bevezetése „felesleges idő- és erőforráspazarlás”. „Nem hisszük, hogy a beutazást korlátozó intézkedések tudományos alapúak. Ezen intézkedések némelyike aránytalan és egyszerűen elfogadhatatlan. Határozottan elutasítjuk a Covid-intézkedések politikai célú felhasználását, és a kölcsönösség elve alapján megfelelő intézkedéseket fogunk hozni” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Kína szerint azért is feleslegesek ezek a lépések, mert világszerte szaporodnak a koronavírusos esetek, ami miatt bármelyik országban megjelennek új variánsai a vírusnak, így inkább ezeket kellene figyelniük az ottani szakértőknek. "Lehet, hogy a politikusok szeretnek egy ilyen fenyegetést reklámozni, és megmutatni az embereiknek, hogy a kormány tesz valamit azért, hogy megvédje népét a veszélytől, de virológiai szempontból úgy gondolom, hogy ezek a korlátozó intézkedések szükségtelenek" – fogalmazott egy kínai orvos.

A fő kérdés most vélhetően az, mennyire fog elterjedni a járvány: ha a kínai hatóságoknak van igaza, és már túl vagyunk a fertőzéshullám csúcsán, akkor vélhetően nem fog nagy megakadást okozni a mostani helyzet. Ha viszont a pesszimista, Nyugat által mutatott verzió, úgy számtalan megválaszolatlan kérdés merül fel. Például az, hogy pontosan mekkora a kínai lakosság átoltottsága. És aki be van oltva, annak vakcinája mennyire hatásos a koronavírus újabb és újabb variánsaival szemben.

c043955d 6a18 451f bb5e c1961912ba55


Egészségügyi dolgozók beoltanak egy férfit Danzhai megyében 2022. december 12-én
© AFP / STR

Itt leginkább ismét csak a kínai állam közlésére lehet támaszkodni, e szerint több mint 3,4 milliárd oltást adtak be, ezzel a lakosság több mint 90 százaléka teljes mértékben be van oltva, és 92 százalék kapott legalább egy adagot. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy az országban a helyi gyártású Sinovac és Sinopharm vakcinákkal oltottak, a nyugati, mRNS-technológiát alkalmazó nyugati vakcinákat alig használták. És a hivatalos kínai számokkal ellentétben az Egészségügyi Világszervezet még december 21-én azt mondta, hogy nem elégséges Kína átoltottsága.

A WHO szakértői szerint a teljes védelemhez legalább három oltásra lenne szükség a kínai vakcinákból, két szúrás ugyanis mindössze 50 százalékos védelmet ad a 60 év felettiek számára. A világszervezet adatai szerint a 80 év felettieknek mindössze 40 százaléka kapott három oltást, ráadásul sokan azt is régen kapták meg, így elveszíthették a védelmüket. Ez pedig akkor jelenthet igazi gondot, ha a vírus vidéken is elkezd terjedni.

A helyzetre a megoldást akár az EU is jelenthetné, amely annak idején rendesen betárazott a vakcinákból, így akár tudna is küldeni Kínának az új típusú vakcinákból. Erre tett is egy felajánlást: kedden jelentette be az Európai Bizottság szóvivője, hogy az egészségügyért felelős biztos, Sztella Kiriakídisz felvette a kapcsolatot kínai kollégáival, és közegészségügyi tanácsokat, illetve a különféle vírusvariánsokra kifejlesztett vakcinákat kínált fel nekik – ingyen. A Reuters megkeresésére a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy reagált, hogy a "szükséges készletek megfelelőek", ám nem csukta be teljesen a kaput: szerinte ugyanis Kína nyitott „a szolidaritás és az együttműködés erősítésére a nemzetközi közösséggel”, hogy hatékonyabban tudjon szembeszállni a járvány okozta kihívásokkal, bár „bárkinek, aki be akarja oltatni magát, teljesíteni tudja az igényét”.

Egy dolog biztos: nemcsak Kínának, hanem az egész világnak szüksége lenne rá, hogy az ország gyorsan túljusson a járványon, mivel egy kínai gazdasági megtorpanás, a gyárak bezárása az egész világra igen komoly hatással lenne. Márpedig az ázsiai óriás már a koronavírus-járvány újbóli fellángolása előtt sem volt a legjobb állapotban.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all