Világ

A jogállamisághoz köthetik az EU-s pénzeket

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amellyel jogállamisági feltételekhez is kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Ez a szavazás nem jelenti azt, hogy be fogják vezetni ezeket az új feltételeket. Az Európai Parlament nem egyedül dönt ebben az ügyben, hanem az EU tagállamainak az összes kormányával közösen. A kormányoknak még nincsen álláspontjuk a témában, hónapok múlva várható csak, hogy ők egymás között közös nevezőre jutnak.

Ha bevezetnek egy ilyen mechanizmust, az úgy működne, hogy 2021 után felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon, írja az MTI.

 
25272481 f9cf4aed553c2828e1c0470098e5ebd0 wm

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne majd javaslatot, miután egyeztetett egy független szakértői testülettel. A támogatások felfüggesztéséről vagy csökkentéséről pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Az EU-tagok helyzetét egy nyilvánosan hozzáférhető, éves jelentésben értékelné az említett független szakértői testület. Ez a testület alkotmányjogászokból és pénzügyi szakértőkből állna. Egy-egy tagját a nemzeti parlamentek, öt tagját pedig az Európai Parlament delegálná.

Az Európai Bizottság szeretné, ha létrejönne a joguralmat védő eszköz

Egy héttel ezelőtt a finn Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke nagyon hangsúlyosan azt mondta:  Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárások folynak amiatt, hogy a két állam nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit, például a jog uralmát, az emberi méltóságot, a sajtó és a vélemény szabadságát. 

A finn biztos utalt arra is, hogy  a Bizottság tavaly javasolt egy új eszközt, amit be lehetne vetni az EU-s alapértékektől eltérő országokkal szemben. Azt irányozták elő, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthassák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat.  

Katainen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy több országot is említhetne, nemcsak Magyarországról van szó:

Nem látom be azt, hogy európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.

Milyen esetben lehetne visszatartani a támogatásokat?

Erről a javaslatról szavazott csütörtökön az Európai Parlament. A parlament elképzelése szerint az alábbi esetekben lehetne megvizsgálni, hogy szükség van-e az új kényszerítő eszköz bevetésére:

  • ha az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • ha a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • ha az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
  • ha nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
  • ha a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
  • ha az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
  • ha nem megfelelő megfelelő az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Az uniós programokat az állam saját költségvetéséből kellene tovább finanszírozni

Ha bebizonyosodna, hogy szükség van ilyen kényszerítő intézkedésre, akkor az Európai Bizottság „a hiányosságok mértékétől és a költségvetés végrehajtási eljárásától függően” ezek közül az intézkedések közül javasolhatna egyet vagy többet is:

  • felfüggeszthetné a kötelezettségvállalásokat a támogatások kifizetésére;
  • felfüggeszthetné a kifizetési határidőket;
  • csökkenthetné az előfinanszírozást, vagy
  • felfüggeszthetné magukat a kifizetéseket.

Az érintett tagállam kormányának a döntés ellenére folytatnia kellene az adott uniós program végrehajtását, és ki kellene fizetnie a végső kedvezményezetteket, például kutatókat vagy civil szervezeteket. „Az Európai Bizottság segítene abban, hogy a kedvezményezettek megkapják az általuk elnyert pénzeket” – áll a javasolt jogszabály szövegében.

Az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével, vagy a nemzeti kormányok Tanácsa minősített többséggel elvethetné vagy módosíthatná a Bizottság döntését. Tehát a Tanácsban egyetlen tagállam nem vétózhatná meg a döntést. Ha a hiányosságot kijavítja a tagállam, akkor az Európai Bizottság felszabadítaná az érintett forrásokat.

Ne sérthessék meg az európai értékeket következmények nélkül

A költségvetési bizottság jelentéstevője, a spanyol szocialista Eider Gardiazabal Rubial szerint „az európai projektet a jogállamiság és az összes uniós érték tiszteletére alapozva építjük fel. Egyetlen tagállam sem sértheti meg ezeket az értékeket következmény nélkül.”

„A mechanizmus legfontosabb eleme a végső kedvezményezettek védelme: a parlamenti változtatások az eredeti bizottsági javaslathoz képest megerősítik azt. A döntéshozatali folyamatba az Európai Parlamentet is bevettük, így bármely intézkedés nagyobb demokratikus felhatalmazással történik majd” – mondta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a költségvetés-ellenőrzési bizottság jelentéstevője.

Deutsch Tamás: Az EP bevándorláspárti többsége szavazta meg

„A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége újabb durva politikai nyomásgyakorlási eszközt vezetne be a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes tagállamok polgáraival szemben. Az EP javaslata az uniós fejlesztési források elvonásával büntetné a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes országokat” – hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő azt követően, hogy az EP megszavazta a jogállamiság általános hiányosságai és az uniós költségvetés védelméről szóló jelentését.

„Abszurd, ezért teljességgel elfogadhatatlan, hogy a javaslat szerint az Európai Bizottság önkényesen, a jogállamiság alapját jelentő normativitás figyelembe vétele nélkül, nyilvánvaló politikai szándékkal büntethetné a neki nem tetsző uniós országokat” – mutatott rá Deutsch Tamás, a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tagja.

„Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége még arra is kész volt, hogy támogassa a leginkább migránsbarát zöldek és a radikális baloldal javaslatát, mely az adóverseny gazdaságpolitikai eszközét is a jogállamiságot veszélyeztető intézkedésnek minősíti” – írták a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának közleményében.

A kormánypárti delegáció rámutatott, hogy az Európai Parlamentben ma megszavazott javaslatot várhatóan nem fogja elfogadni a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács, hiszen a Tanács Jogi Szolgálata az előterjesztést jogilag teljesen megalapozatlannak minősítette. „Magyarország kormánya minden körülmények között meg fogja akadályozni, hogy bármilyen uniós fejlesztési forrást jogszerűtlenül elvegyenek a magyar polgároktól” – zárul a közlemény.

Niedermüller Péter: Ez egy jobboldali javaslat volt

Az Európai Parlament a ma elfogadott jelentésben egyértelműen megüzente: az uniós támogatások nem arra valók, hogy a populista politikusok megszilárdítsák a hatalmukat – nyilatkozta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

Niedermüller felhívta a figyelmet, hogy a dokumentumot a néppárti Günther Oettinger költségvetési biztos készítette elő, az Európai Néppárt biztosjelöltje, Manfred Weber hangosan támogatta és a konzervatív pártcsalád döntő többsége megszavazta.

Vagyis a saját pártcsaládja mutatta meg a Fidesznek, hogy Magyarország kevesebb támogatásra számíthat a 2020-ban kezdődő költségvetési ciklusban, ha továbbra is megbénítják az igazságszolgáltatást és büntetlenül maradnak a kormányhoz köthető korrupciós ügyek – hangsúlyozta a DK képviselője.

Az Európai Parlament ma egy másik határozatot is elfogadott, amely komoly anyagi segítséget ajánl a civil szervezeteknek – tette hozzá Niedermüller Péter. Úgy gondolja, hogy a „Jogok és értékek” elnevezésű program jelentős támogatás a magyar demokrácia számára, hiszen ellenpontozza az Orbán-kormány civil szervezetek elleni hadjáratát.

„A két törvényjavaslatot a leghatározottabban támogattam, mivel Orbán Viktor politikája módszeresen leépíti a demokratikus intézményeket, és így hátrányos az egész magyar társadalom számára. Az EP határozatai nem Magyarország, hanem a magyar kormány gyalázatos politikája ellen irányulnak és ezzel nemcsak a szociáldemokrata vagy liberális politikusok, hanem az európai konzervatívok is egyetértenek" – írta végül Niedermüller Péter.

Ujhelyi István: A Fidesznek papírja van arról, hogy lopni akar

„Világosan látszik: az EU-nak elege lett abból, hogy európai adófizetői pénzből finanszírozzák többek között azt az Orbán-rezsimet, amelyik aztán kisvasútra, haveri sertéstelepre, vagy Mészáros „kisgömböc” Lőrinc feltőkésítésére költi az ország gyarapodására szánt forrásokat” – írta Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője.

„Beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot – a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben – a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva – emelte ki a szocialista politikus. – Sokatmondó tény, hogy a Fidesz eddig minden olyan kezdeményezést igyekezett megakasztani, amely az uniós források szigorúbb felügyeletét tűzte ki célul, így az Európai Ügyészséghez sem voltak hajlandóak csatlakozni” – tette hozzá.

Forrás: Index