Részletek

Kategória: Világ

Ukrajna és Oroszország is cáfolja azokat az amerikai forrásból származó híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg több egysége tart az ukrán határ felé, ahol már jelenleg is jelentős létszámú orosz katona állomásozik. Függetlenül a csapatmozgásoktól, az Ukrajnával kapcsolatos orosz retorika az utóbbi hetekben konfrontatívabbá vált.

Oroszország október végén jelentős mennyiségű katonai felszerelést, egyebek mellett harckocsikat és rakétákat szállított nyugati irányba, az ukrán határ közelébe – állítják műholdfelvételekre és a közösségi oldalakon megjelent videókra hivatkozva amerikai források. A beszámolók szerint az oroszok elitalakulatokat is mozgatnak, s a legutóbbi felvételek szerint az újabb egységek a fehérorosz–orosz–ukrán hármashatár közelében lévő Jelnya városától nyugatra találhatóak. A csapatmozgások – állítják az amerikaiak – emlékeztetnek arra, ahogyan Moszkva a tavasszal százezernél is több katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, akkor arra hivatkozva, hogy a térségben előre bejelentett hadgyakorlatot rendeznek.

A Maxar Technologies által kiadott, 2021. november 1-jén készült, tájékoztató műholdképen páncélozott egységek és a támogató felszerelések láthatók Jelnya városának északi szélén, Szmolenszk megyében, Oroszországban
© AFP PHOTO / SATELLITE IMAGE ©2021 MAXAR TECHNOLOGIES

Gyors cáfolatok

A Washington Post című lapban is megjelent beszámolókat gyorsan cáfolta az ukrán védelmi minisztérium, a kijevi közlemény szerint az utóbbi hetekben nem tapasztaltak a határ közelében újabb orosz csapatösszevonást, és a szóban forgó egységek mozgatása nem számít rendkívülinek. A védelmi minisztérium szerint az orosz egységek részt vettek a Fehéroroszországgal közösen rendezett orosz hadgyakorlaton, a Zapad 2021-en, s a közösségi odalakra a napokban felkerült videók inkább a pszichológiai hadviselés részének tekinthetőek.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is megszólalt, ő azt hangsúlyozta: az amerikai beszámolók szamárságnak tekinthetők, és nem is érdemes velük foglalkozni. „Különben is, hadfelszereléseink és katonáink mozgása csak ránk tartozik, Oroszország soha nem fenyegetett senkit” – tette hozzá.

Az ukrán–orosz határon a mostani rejtélyes mozgásoktól függetlenül is feszült a helyzet, ukrán becslések szerint a tavasszal odavezényelt több mint százezer katona közül 80–90 ezer jelenleg is a térségben állomásozik, és a Krímben is jelentős létszámú orosz katona teljesít szolgálatot. Tovább növeli a feszültséget, hogy a múlt héten az ukrán hadsereg az Oroszország-párti szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai fronton először vetette be a Törökországtól vásárolt drónok egyikét, a pilóta nélküli repülőről kilőtt rakétával megsemmisített egy tüzérségi löveget.

Növekvő feszültség

A Bayraktar TB2 típusú drón bevetését az Ankarával több területen is együttműködő Oroszország is elítélte, Moszkva szerint az akció a válság elmélyülését eredményezheti.  A támadás valóban fontos esemény, Kijev 48 drónt vásárolt a karabahi azeri–örmény összecsapásokban is eredménnyel használt eszközből. Katonai szakértők szerint a kelet-ukrajnai szakadárok egyelőre nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel védekezhetnének a korszerű fegyverek ellen. A török–ukrán alku súlyát növeli, hogy a két fél tárgyal arról is, hogy a drónokat a jövőben egy Kijevhez közeli üzemben is gyártanák.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a dróntámadás az ukrán hadsereg ellen indított tüzérségi akcióra adott önvédelmi válasz volt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont Ukrajna mindenképpen bele akarja rántani Oroszországot egy nagyobb katonai konfliktusba. „Látjuk a provokációkat, és érezzük azt a szándékot, hogy kierőszakoljanak egy orosz katonai fellépést” – mondta a politikus.

Vörös vonalak

Az is fontos fejlemény, hogy Oroszország változtatott kommunikációján, s míg korábban azt ismételgette, hogy számára az jelent „vörös vonalat”, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, most már az is elfogadhatatlan a Kreml számára, ha az észak-atlanti katonai szövetség nagy erőkkel megjelenik a volt szovjet tagköztársaságban. Erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki szerint az is komoly fenyegetés országa számára, ha a NATO felfegyverzi Ukrajnát.

Az amerikai CNA elemző intézet Oroszország-szakértője, Michael Kofman szerint úgy tűnik, mintha Oroszország arra készülne, hogy a jelenleginél jóval nagyobb erőt vonjon össze Ukrajna közelében. „Valós veszélye van az Ukrajna és Oroszország közötti komoly katonai konfliktus kitörésének. Ha nem is a közeli napokban vagy hetekben, de hosszabb távon mindenképpen” – idézte az elemzőt a Foreign Policy című szaklap. Szeptemberben Volodimir Zelenszkij sem zárta ki egy orosz–ukrán háború veszélyét. „Ez a legrosszabb, ami megtörténhet, de sajnos nem lehet kizárni ennek a lehetőségét sem” – mondta a politikus.

Az ukrán katonák a közös Rapid Trident hadgyakorlaton vettek részt az Egyesült Államokkal és más NATO-országokkal, nem messze Lvivtől 2021. szeptember 24-én
© AFP

Az orosz–ukrán viszony azt követően romlott meg, hogy Moszkva 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Kelet-Ukrajnában pedig jelentős támogatást nyújtott a Luhanszk és Donyec megyék jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó szakadár erőknek. A 2014 óta tartó összecsapásokban legalább 14 ezer ember vesztette életét. A bizonyítékék ellenére Moszkva folyamatosan cáfolja, hogy segítené a kelet-ukrajnai szakadárokat.

Forrás: HVG