Részletek

Kategória: Világ

Az erdélyi magyarság nem egy egységesen a Fideszre szavazó monolit tömeg. Az erdélyi magyarság nem egy monolit tömeg, vannak köztük konzervatívak, baloldaliak, liberálisok, zöldek, és vannak a politika iránt nem érdeklődők is. Az erdélyi magyarság ugyanolyan sokszínű, mint bármely más közösség, s azzal, hogy csupán egyetlen párt, jelen esetben a Fidesz szavazótáborának tekintik őket, csak erősítik a határon túli magyarságról tévesen kialakított negatív képet. Ezen változtatni kell, a változáshoz viszont mindenekelőtt dialógusra, kölcsönös tiszteletre és nem kevésbé szabad nyilvánosságra van szükség, vélik annak az erdélyi petíciónak a kezdeményezői, akik kedden az áprilisi magyarországi választások kapcsán online sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat.

Hat erdélyi magyar értelmiségi, Eckstein-Kovács Péter volt miniszter, volt szenátor, jelenleg kolozsvári ügyvéd, Fosztó László kolozsvári antropológus, Kozák Gyula és magyari Nándor László kolozsvári szociológusok, Selyem Zsuzsa kolozsvári író, irodalomtörténész valamint Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti színház igazgatója „ Kezdeményezés a pluralizmusért - A félelem alternatívája a demokrácia” című állásfoglalás kapcsán tájékoztatta a média képviselőit.

Rámutattak, az Orbán-kormány klientúra építő támogatáscentrikus nemzetpolitikája a határon túli, így az erdélyi magyarságot is megosztotta. Az erdélyi magyar nyilvánosság is beszűkült az ottani média felvásárlásával, alárendelésével, a politikai pártok a Fidesz kiszolgálóivá lettek, megjelent a cenzúra és a retorzióktól való félelem, az erdélyi magyar társadalom sokszínűségét már senki sem képviseli. Az erdélyi magyar pártok végképp nem, a magyarországi ellenzéknek nincs üzenete e valójában sokszínű közösségek felé, a politikai szennyezés, akárcsak a folyóinkon átáramló környezetszennyező hulladéktömeg, nem áll meg a határon, a politikai propagandának köszönhetően, ugyanúgy szennyez, mint Tisza szemete. Elsősorban az Európai Unió ellenes üzeneteket emelték ki a kezdeményezők, és azt, hogy ma már az újra kormányon lévő RMDSZ a Fidesz Európa-szerte bírált törvénykezdeményezéseit másolja és nyújtja be a román parlamentben – ilyen például a napokban előterjesztett úgynevezett gyermekvédelmi törvény.

Gáspárik Attila kitért arra is, hogy immár sajnos Erdélyben is hódít az az eddig más népeknél soha nem tapasztalt jelenség, hogy a politikai nézetek miatt a domináns konzervatív állásponttól eltérők magyarságát kérdőjelezik meg. A színidirektor kérdésünkre hozzátette, ők „csupán a lakmuszpapír”, a problémákra mutatnak rá, fel szeretnék hívni a közvélemény és a magyar ellenzék figyelmét a dialógus szükségességére, a sokszínűség tényére. Eckstein Kovács Péter hozzátette, távlatilag szeretnének szervezeti keretet adni az erdélyi magyar sokszínű civil társadalom hangjának is.   A három napja közzétett felhívást kedd délig 73-an írták alá, a csatlakozók mindegyike egyelőre magasan képzett értelmiségi – egyetemi tanárok, írók, újságírók, kutatók vagy vállalkozók.

A petíció nyilvános, az aláírásgyűjtés folytatódik. 

Borító: Csíkszeredai utcakép. Erdélyben is sokszínű a magyarság. Fotó: Béres Márton / Népszava

Forrás: Népszava