1) Túl a kelet-európai háború harmadik hetén látszik, hogy az orosz legfelsőbb hadvezetés alapvető hibákat követett el. Hiába készültek nyolc éve Kijev bevételére, a politikai és katonai döntéshozók megtévesztő hírszerzési adatok alapján tervezték a támadást. Ezért nem volt a hadműveletnek más kimeneti stratégiája. Arra játszottak, hogy az ukrán társadalom virágokkal fogadja az „orosz felszabadítókat”, a hadsereg pár nap alatt összeomlik, a kormányt megbuktatják, vagy elmenekül, esetleg sikerül Volodimir Zelenszkij elnököt és társait megölniük az odaküldött csecsen bérgyilkosoknak. A hibák végzetes következményekkel járnak. A legtöbb nemzetközi elemző feltételezi, hogy az orosz hadvezetés a közeli napokban megpróbál egy nagyobb támadó hadműveletet indítani, valamilyen nagyobb várost elfoglalni. Erre egyrészt a hazai közönség miatt van szükség, másrészt jobb tárgyalási pozíciókat remélnek ettől. Hasonló akciót Ukrajna is kezdhet, de ennek épp a szűkös erőforrások miatt kicsi az esélye.

2) A Nyugat túlértékelte a világ második legerősebbnek vélt hadseregét. „Az oroszok súlyos gondokkal küzdenek és ennek tudatában vannak. Ezért kértek fegyvereket a kínaiaktól, ezért toboroznak zsoldosokat ukrajnai harcra Szíriában” –írja elemzésében Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok volt parancsnoka. A tábornok a washingtoni CEPA intézet (Európai Politikai Elemzések Központja) munkatársa. „Az oroszok feltűnően nem szakszerűen járnak el, gyatra a csapatok együttműködése a harcban” – ezt David Petreaus, aki egyéb magas beosztásai mellett volt a CIA főnöke is - nyilatkozta a CNN-nek. Gyatra a karbantartás, hiányosak a felszerelések és akadozik a hadtáp. Petraeus tankönyvi hibák egész sorát látja. Például, hogy nem számoltak az enyhébb időjárással, amely felolvasztotta a fagyott talajt, a harckocsik a sárba ragadtak. A Kijev előtt megrekedt 60 kilométeres járműoszlop szinte pusztulásra volt ítélve: dróntámadások, tüzérségi és rakétatűz érte. a tehetetlenül álló harcjárműveket. Már a háború kezdetén jelezték a megfigyelők, hogy bevetett orosz haditechnika nem az, amit a Vörös téren felvonultatnak. Hodges Az orosz hadseregben már alig lehet precíziós bomba. Ezért elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan nagy tűzérségi és légitámadásokat indítanak – például Kijev bevételére. Ez iszonyú rombolással, rengeteg civil áldozattal jár majd, de Hodges nem hiszi, hogy képesek lennének elfoglalni az ukrán fővárost.

3) Nincs orosz légi uralom. Nem sikerült a háború első napján a földön megsemmisíteni az összes harci repülőt és használhatatlanná tenni a repülőtereket. Körülbelül ötven ukrán gép még bevetésekre indul. Az oroszok súlyosan megtizedelték a szovjet korból örökölt ukrán légvédelmet, így az S-300 és a Buk levegő-föld ütegeket. De itt is maradt még valamennyi tartalék, vannak kiképzett kezelő személyzetek. (Szlovákia állítólag átadja a maga S-300 légvédelmi rakétáit.) Az ukrán hadsereg elég sok nyugati csapatlégvédelmi eszközt kapott. A legnagyobb hírverést az amerikai Stingerek szállítása körül volt. Ezeket a vállról indítható kézi rakétavetőket a szovjet csapatok ellen küzdő afgán muzulmán harcosoknak szállította a nyolcvanas években az USA, sok katonai helikoptert lőttek le velük. A légvédelmi eszközök folyamatosan érkeznek, gyakorlatilag a NATO-hadseregek legtöbb korábban kifejlesztett típusa eljut az ukránokhoz. Teljes légiuralom híján az oroszok aligha tudnak nagy átfogó hadműveleteket, deszantokat indítani.