Világ
Az ország, ahol az akkugyártással kapcsolatos korrupciós botrányba bukhat bele a politikai elit
- Részletek
- Kategória: Világ
Portugália nem Magyarország. Van, ahol semmilyen érdek nem írhatja felül a szabályokat és a helyiek jogos érdekeit. És ahol a kormányfői székbe kerül a korrupciógyanú. Íme a botrányba fulladt projektek, valamint a vizsgálatok célpontjául szolgáló hazai és külföldi vállalatok.
Lemondott António Costa portugál miniszterelnök kedden, miután az ügyészség bejelentette, hogy több milliárd eurós lítium-, zöldhidrogén- és adatközpont-üzletekkel kapcsolatos állítólagos korrupciós ügyekben vizsgálódik. A nyomozók az észak-portugáliai Montalegre és Barroso lítiumkitermelési koncesszókkal, a Sines kikötőjébe tervezett hidrogénüzemmel és egy ottani nagyszabású adatközpont beruházással kapcsolatos állítólagos hivatali visszaélés, politikusok aktív és passzív megvesztegetése és befolyással való üzérkedés bűncselekménye ügyében folytatnak vizsgálatot.
A nyomozás részeként eddig öt embert vettek őrizetbe, köztük Vítor Escáriát, Costa kabinetfőnökét és egy üzleti tanácsadót, valamint időközben João Galamba infrastrukturális (korábbi energiaügyi) miniszter és Nuno Lacasta, a Portugál Környezetvédelmi Ügynökség (APA) elnökének csuklójára is bilincs került.
Az ügyészség szerint a gyanúsítottak Costa nevét és hatáskörét használták fel a beruházásokkal kapcsolatos eljárások megszüntetésére, ezért vizsgálni fogják Costa lehetséges szerepét is ezen ügyletekben. Szakértők szerint most annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy Marcelo Rebelo de Sousa államfő feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki.
Lítiumbányászat
Costa szocialista kormánya lelkes támogatója volt több, lítium kitermelésére készített tervezetnek is, ami remekül belesimult volna az Európai Unió kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítására irányuló szélesebb körű törekvésébe, csakhogy több probléma is felmerült menet közben. Például, hogy az így megszerezhető lítium nem túl jó minőségű, és a kitermelése aránytalanul súlyos környezeti károkkal jár.
A több mint 60 ezer tonna ismert lítiumkészlettel rendelkező Portugália mindenesetre központi szerepet játszik Európa azon törekvésében, hogy az akkumulátorok értékláncában fajsúlyosabb szereplő legyen, és csökkentse az importtól való függőséget.
Portugália már most Európa legnagyobb lítiumtermelője. Lítiumot hagyományosan kerámiához bányásznak, a kitermelés pedig csak most készül a magasabb minőségű lítium előállítására, amelyet az elektromos autókban és az elektronikus készülékek akkumulátoraiban használnak.
Barroso, amelynek buja hegyi legelői az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet által megjelölt örökségi helyszín része, az egyik leggazdagabb lítium lelőhelyet rejti.
Az APA – a helyi lakosok és a környezetvédők heves tiltakozása ellenére – az év elején megadta a környezetvédelmi engedélyt a helyi Lusorecursos vállalat számára, hogy Montalegrében akkumulátor minőségű lítiumot termeljen ki, valamint májusban a londoni székhelyű Savannah Resources számára, hogy saját bányát nyisson Barrosoban. A Savannah „jelentős mérföldkőnek” nevezte, hogy az APA zöld utat adott a Barroso-projektnek, a növényzet eltávolítására és a folyóvíz felhasználására vonatkozó feltételek mellett.
Barrosoban a Savannah négy külszíni bányát akar létrehozni, amelyek évente körülbelül félmillió elektromos autó akkumulátora számára elegendő lítiumot termelnének.
A Lusorecursos 2019-ben közölte, hogy mintegy 400 millió eurót (kb. 152 milliárd forintot) tervez befektetni a lítium-projektekbe, ebből 300 millió eurót egy helyszíni finomító építésére.
A Savannah, amelynek célja, hogy 2026-ban megkezdje a termelést a Barroso-bányában, 40 millió dollárt különített el közösségi projektekre, és hangsúlyozta, hogy az egyéb előnyökkel jár a helyiek számára, többek között egy új út építésével. Mindezek azonban a legkevésbé sem nyugtatták meg a lakosságot.
Portugália lítiumkészletei fontos szerepet játszanak az uniós célkitűzés teljesítésében – jelentette ki korábban a portugál környezetvédelmi minisztérium, hozzátéve, hogy az új bányák pénzt és munkahelyeket jelentenek a helyi közösségeknek. Egy nyilatkozatban a legmagasabb szintű szociális és környezetvédelmi normák betartására is kötelezettséget vállalt.
Michael Schmidt, a német DERA ásványkincs-ügynökség vezető elemzője szerint a jelenlegi és a tervezett bányaprojektek 2030-ra az EU lítiumszükségletének 25-35 százalékát fedezhetik. A Barroso-projektre és egy másik, franciaországi beruházásra utalva pedig azt mondta, hogy „katasztrófa lenne, ha bármelyik... nem sikerül”.
Ez azonban most erősen kétségessé válik. A portugál bányászatellenes csoportok közös nyilatkozatukban azt írták, a keddi fejlemények is bizonyítják, hogy a bányászati folyamatok nem átlátható módon zajlottak, és az összes lítiumbányászati projekt azonnali törlésére szólítottak fel.
A Reuters hírügynökség megkeresésére a Savannah közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, amelyek meglátogatták néhány telephelyét, de sem a vállalat, sem a munkatársai nem képezik a vizsgálat célpontját. Hozzátették, hogy a Barroso lítiumprojekt munkálatai zavartalanul folytatódnak. Míg a Lusorecursos nem nyilatkozott az ügyben.
Zöldhidrogén-projekt
A vizsgálatok azonban nem csupán a lítiumkitermelési és -finomítási ügyeket érintette, hanem a Lisszabontól délre fekvő tengerparti településen, Sinesben létesítendő „zöld” hidrogént termelő üzem létrehozását is, amelyre a Costa-kormány több milliárd eurónyi innovációs pénzt költött el. 2020-ban a H2Sines konzorciumot bízták meg egy 100 megawattos hidrogéntermelő elektrolízis üzem létesítésével. A konzorcium tagjai kezdetben az EDP, Galp, Engie, Vestas, Bondalti és Martifer voltak. Az EDP (a portugál elektromos művek) és a Galp portugál energiacég azonban 2021-ben bejelentette, hogy kilép a H2Sines konzorciumból, majd GreenH2Atlantic néven új konzorciumot alapított. A H2Sines az előállított zöld hidrogént tengeri úton a hollandiai Rotterdamba szállíttatná, amihez kérelmezte a közös európai érdekű kiemelt projekt státuszt.
Adatközpont
Vizsgálat alatt áll egy nagyszabású adatközpont is Sinesben, amelyet a globális technológiai cégek keresletének kielégítésére hoznának létre. A projektet az amerikai Davidson Kempner befektetési alap és a brit Pioneer Point Partners befektetési cég indította el, amelyek 2025-ig akár 3,5 milliárd eurós beruházással számolnak. A két cég közölte, hogy a sinesi székhely öt épületet foglalna magában, ahol akár 450 megawattnyi olcsó, megújuló forrásból származó energiát tudnának biztosítani a szerverek számára.
Politikai helyzet
António Costa 2015 óta vezette Portugáliát. A politikus akkor egy baloldali pártok által támogatott, kisebbségi kormányt irányítva a turizmus felpörgetésével húzta ki országát az adósságválságot és nemzetközi mentőcsomagot követő, évekig tartó nehéz gazdasági helyzetből. Costa irányítása alatt erős gazdasági növekedés indult Portugáliában, egymást követő kormányai megfékezték a költségvetési hiányt és csökkentették az adósságterheket, amivel az EU vezetésénél is komoly elismerést váltott ki a kabinet.
Nem utolsósorban ennek is köszönhette, hogy 2019-ben újraválasztották, majd megnyerte a 2022-ben tartott előrehozott választásokat is, amikor a pártja váratlanul abszolút többséget szerzett a portugál parlamentben. A győzelem mértéke ellenére az új Costa kormány működését lépésről lépésre botrányok kísérték, az elmúlt másfél évben a kormányából több mint egy tucatnyian kényszerültek távozni különböző okokból kifolyólag. A botrányok között szerepeltek 2023 januárjában az állami tulajdonú TAP légitársaság eladása körüli viták, amelyek miatt az ellenzéki pártok a kormány lemondását követelték.
Bár az államfő a nyilvánosság előtt is kritizálta a Costa-kormányt a botrányai miatt, ám attól eddig tartózkodott, hogy feloszlassa a parlamentet és új választásokat írjon ki. Mindezt Marcelo Rebelo de Sousa elnök azzal indokolta, hogy kontraproduktív lépés lenne ez akkor, amikor az ország épp a helyreállítási alapból származó pénzeket próbálja elosztani.
Most azonban már kizárólag rajta múlik, hogy engedélyezi-e a parlamenti többséggel rendelkező Costa szocialistáinak, hogy új kormányt alakítsanak, vagy feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki. Szakértők szerint az előrehozott választásoknak van a legnagyobb valószínűsége.
Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője arra számít, hogy a portugál politikai botránynak nem lesz jelentős visszahangja a pénzügyi piacokon, részben azért, mert az utóbbi éveket leszámítva Portugáliának eddig sem volt túl jó a hírneve.
Forrás: HVG